Este 9 óra van. Éppen egy box meccsre megyek. Nem, ezek nem olyan meccsek hogy ha baj van, leállítják. Itt nincsenek szabályok, nincsenek érzelmek. Az a lényeg, hogy ne halj meg. Itt a legjobb harcosok mérik össze erejüket. Mint én is. A rajongók J. One-nak becéznek, mert eddig csak egyszer maradtam alul. Ez azért lényeges, mert közel 1 éve minden péntek éjjel ide járok.
Kellemes volt az esti levegő nyár lévén. Gyalog mentem, mivel csak egy laza fél órára lakok attól a romos épülettől, ami alatt megrendezésre kerülnek ezek a meccsek. Elgondolkodtam, amin meg is lepődtem, mert nem nagyon szoktam ilyet. Szeretek a jelenre koncentrálni. Miért is tartok ott ahol? Hogy kerültem ilyen mélyre? Vagy nem is vagyok olyan mélyen? Tulajdonképpen jól érzem magam a kialakult helyzetben. És ekkor kaptam egy hatalmas flashbacket.
/1 évvel ezelőtt/
Éreztem hogy valaki követ. Kutyámon, Lewisen éreztem, hogy ő is befeszül. Hirtelen megfordultam, hogy kivédjem az első ütést amit kapok. Elég jó vagyok a küzdő sportokban, így ez nem okozott gondot. Társam egyből akcióba lépett volna, de egy kézmozdulattal utasítottam hogy maradjon, mert még nem tudom kivel állok szemben.Egy teljesen feketébe öltözött férfi volt, maszkkal az arcán. Nem ismertem fel, de hasonlított a múltkori balhémnál lévő férfihez. Egy pillanatra találkozott a tekintetünk. Feltűnt, hogy milyen szép mogyoróbarna szemei vannak. Pillanatnyi figyelmetlenségemet kihasználva újra támadt. Öklét megpróbálta a képembe vágni, mire behajlítottam térdeim, hogy ne találjon el, ekkor azonban a gyomromba térdelt. Hirtelen bennrekedt a levegőm, de összeszedve magam elrugaszkodtam és neki ugrottam. Elkaptam a derekát, és így zuhantunk a földre. Azt hittem hogy meglepem, de hihetetlen gyorsasággal maga alá tepert, és előkapott egy tőrt.
-Fogd!! - üvöltöttem Lewisnek, aki tűkön ülve várt erre a parancsra. Amint meghallotta kiáltásom, kirobbant ülő helyzetéből, és támadómra vetette magát. Még soha nem kellett élesben alkalmaznunk az őrző-védő tudását. Meglepve tapasztaltam, hogy a férfi annak ellenére, hogy a cane corsommal harcolt, elég összeszedett maradt; nem esett kétségbe. Ekkor odaugrottam felrántottam a fekete ruhást a földről, közben szóltam Lewisnek, hogy eressze. Gyomorba vágtam a férfit, ő viszont kirúgta alólam a lábaim.
-Lewis fogd! - hangzott újra a vezényszó. Társam egyből támadott. Viszont épp hogy feldöntötte a férfit, akinek erősen vérzett az oldala és karja is, egy lövést lehetett hallani. Odakaptam a fejem, és láttam, ahogy a kutyám teste elernyed, és élettelenül a földre esik.
Pár pillanatra teljesen lefagytam. Térdeim megremegtek, és felmondták a szolgálatot. Odarogytam kutyám mellé. Látásom teljesen elhomályosult a könnyeimtől.
-Nem, nem, nem, nem... - zokogtam társamra borulva. Légzésem rendszertelenné vált, alig kaptam levegőt, fuldokoltam. -Bazmeg!!! - üvöltöttem teljesen összetörve, az ég felé emelve tekintetem. Mikorra föleszméltem, a férfi már nem volt ott.Sziasztok!
Remélem tetszett az első rész.Mivel ez az első könyvem, nem vagyok valami tapasztalt, de igyekszem.😊
Kérlek írjatok róla véleményt, mert nagyon kíváncsi vagyok.😄
Összeállítottam egy műsorlistát is, ez alapján találjátok meg:
YOU ARE READING
,,Azt hittem megvéd..."
Fanfiction- Te ölted meg a kutyám?! - Nem érdekel a dögöd. Utoljára kérdezem. Leszel a testőröm? - kérdezte ijesztően nyugodt hangon. - Nem. - mondtam. Nagy hiba volt. Jisung kutyakiképzőnek készült. Eddig nagy sikereket ért el cane corsojával. Ez a kutya vol...