Vágyak mélyén |JAKE X READER|

11. fejezet

Figyelem a fejezet 18+-as jelenetet tartalmaz! Mindenki a saját felelősségére olvassa!! Ilyen fajta 18+-as jelenetet most írok először szóval tessék elnézni, ha valami rossz! Jó olvasást drágáim!❤️❤️🙊

-Y/n szemszöge-

Már december közepe van, egyre közelebb a karácsony. Eszembe jutott, hogy mennyi ideig is ünnepeltem egyedül ezt az ünnepet. Most szabadnaposak vagyunk Jake-kel, így három napra a szüleihez megyünk. Már összepakoltam egy kisebb bőröndbe magamnak és Jake-nek is. Miután ezzel megvoltam, ő ekkor lépett ki a fürdőből egy szál törölközőben. Láttam már meztelenül, de ezt azért még szoknom kell. Ha az a törölköző leesik... és ekkor lerántotta magáról a törölközőt, majd belépett a gardróbba. Istenem, ezt direkt csinálja velem. Mikor kijött onnan, a póló még nem volt rajta, azt kint vette fel, direkt az agyamat húzva.
- Baj van, hercegnő? - sétált oda hozzám immáron ruhában.
- Mi? Nem, dehogy is, minden rendben. - válaszoltam, de szerintem az arcom egy paradicsomhoz hasonlított. Egyre melegebb van itt bent.
- Akkor jó. - mosolyodott el, és ezt látnotok kéne, milyen aranyos. Hát Sunoo mosolyát nem körözi le, de attól még aranyos.
- Indulhatunk? - kérdeztem, mire bólintott, és felvette a bőröndöt a kezébe. Beszálltunk a kocsiba, és meg sem álltunk Jake szülei házáig.

Egy óra alatt odaértünk, és nagyon jól elbeszélgettünk az úton. Heeseung külön autóval jött utánunk. Mikor kiszálltunk és bementünk a házba, Iseul ugyanolyan kedvvel fogadott, mint múltkor. Istenem, ha tudná, mit is követek el a fia ellen... Lehet, vissza kéne vonnom az egyezséget.
- Szervusz, kedvesem! - ölelt szorosan Jake anyja, ami mosolygásra késztetett.
- Anya, miért kell mindig letámadnod Y/n-t? - jött a kérdés szerelmemtől.
- Miért ne, itt az a kérdés! - engedett el a nő. - Nekem sosem volt lányom, csak te, és ezt most kihasználom, hogy van egy barátnőd, mert így tudok vele csajos napokat tartani. Szóval ebben a három napban elrabolom tőled, ha nem baj! - mondta a fiának, aki elég ideges lett emiatt, mire én jót kuncogtam.
- Nem bánom, legyen, úgy sincs a közelében sosem egy lány, szóval nyugodtan menjetek. - vont vállat, majd beljebb ment a házba. Én is levettem a cipőmet, majd Iseullal együtt beljebb mentünk.
- Mondd csak, Y/n, hogy vagy? - kérdezte Jake anyja, miután leültünk a nappaliba. Jake gondolom az itteni régi szobájába pakolt be, ahol múltkor is aludtunk.
- Jól vagyok. Te hogy vagy?
- Én is jól vagyok, bár elég sok a munka. Azért elég nehéz egy céget vezetni.
- Hát azt elhiszem.
- Amúgy múltkor nem mondtátok meg, de az a fiatalember ott ki? - pillantott a hátam mögé, ahol Heeseung állt.
- Mondtuk, hogy a testőröm, nem emlékszel? - kérdeztem.
- Oh, de már igen. De miért is kell neked testőr, kedvesem? - hajolt közelebb hozzám.
- Mert Jake exe meg akar ölni ezért. - mondtam egyszerűen, mire Iseul ledöbbent.
- Sunghoon? - kérdezte meglepetten.
- Igen. Miért?
- Áh, csak nehéz elhinni, hogy Sunghoon képes erre, hiszen amikor gyerek volt, egy kis angyal volt, és Jake is. Aztán amikor tinik lettek, akkor jelentették be, hogy ők együtt vannak, és én elfogadtam, és a férjem is, viszont Sunghoon szülei nem igazán, de nem tudtak vele mit kezdeni, ezért idővel beletörődtek. Tényleg ő akar téged megölni?
- Igen, csak mert enyém lehet Jake, és nem az övé. Féltékeny, amit amúgy megértek, de nem fogom elhagyni Jake-et miatta. - mondtam. Helyette megcsalom a saját testőrömmel.
- Anya, én és apa elmentünk inni! - kiáltotta Jake az előszobából, ahol az apja is tartott.
- Menjetek! Érezzétek jól magatokat! - kiáltotta a mellettem ülő. Ezután már csak az ajtó csukódását hallottam. - Biztosan fáradt vagy, kedvesem. Miért nem mész fel, és pihensz egyet? - kérdezte kedvesen Iseul.
- Hát mondhatni, igen, az vagyok. Akkor én most felmennék! - mondtam, majd felálltam és felmentem Heeseunggal a nyomomban Jake szobájába. Heeseung kint akart maradni, de én beljebb húztam, amin meglepődött.
- Ne ácsorogj állandóan kint.
- Tán nem aggódsz értem? - húzta pimasz vigyorra ajkait, ami eléggé szexi volt. Istenem, ő is és Jake is annyira... áh!
- Nem, egyáltalán nem! - mondtam ugyanolyan vigyorral, amin egy jót nevetett.
- Aranyos, hogy aggódsz. - húzott egy ölelésre, ami jól esett, mégsem éreztem melegséget belül. Hát végül is nem szeretjük egymást vagy ilyesmi. Ekkor kibújtam karjai közül, majd arcára fogtam, és ajkaira tapadtam. Nem lepődött meg, hanem viszonozta a csókomat.