Vágyak mélyén |JAKE X READER|

6. fejezet: SUNKI extra rész

Figyelem! Most egy darabig Niki és Sunoo kapcsolata fog szerepelni elég nagy mértékben! Hamarosan vissza is kanyarodunk az eredeti történetre, de én úgy gondolom megérdemel a Sunki szál egy pár külön fejezetet!🙊
Köszönöm a figyelmet! Jó olvasást drágáim!🙊❤️

-Niki szemszöge-

Esik az eső, én pedig bánatosan ülök a parkban egy padon. Az exem éppen ma dobott ki a házából, mert nem tartotta egészségesnek a kapcsolatunkat. Ugye, milyen vicces? Úgy baszik ki velem az élet, ahogyan csak lehet, pedig semmi sem tettem én így gondolom. Sírni már nem bírok, mert kiszáradt a könnycsatornám. Viszont az űr, amit az exem hagyott, fájdalmas, és lelkem vágyik egyből egy másik személyre. Igen, én olyan vagyok, aki kétségbeesetten keresi a másikat ilyenkor, mert társas lény vagyok... nem úgy, mint mások. Szeretnék egyszer az életben boldog lenni. Azt hittem, a volt barátommal boldog lehetek, de nem. Lecserélt engem egy nálam rosszabb pasira. Legalábbis én úgy gondolom, hogy jobb vagyok a mostani párjánál. És még ő dobott ki engem, mikor ő csalt meg a hátam mögött. Milyen undorító egy féreg, nem igaz? Az ilyen embereket a föld alá kívánom néha. Sőt, mindig. Nem tudom, mihez kezdjek magammal. Fáj minden, amit elkövetett ellenem. Valamit mégis tennem kellene. Telefonomra nézve az esőcseppek kopogtatták a képernyőt. 20 nem fogadott hívás anyámtól. Az egyetlen ember a földön, aki még szeret engem. Egyetlen egy legjobb barátom van, az is Jungwon, de ő most nem ér rá, úgy látszik. Felhívtam anyámat...
-Hol a francba vagy, fiam??! - kiáltotta kétségbeesett hangon.
-Az exem házától lévő legközelebbi parkban ülök a cuccaimmal... - csuklott el a hangom.
-Máris megyek, édesem... - suttogta megtörten anyám, mert leesett neki, mi történt. Letette a telefont, én pedig vártam. A cuccaim és én is eláztam rendesen, de kit érdekel ez már. Engem ugyan nem. Egy 10 percet, ha ülhettem itt, anyám egyből meg is jött.
-Fiam! - jött oda hozzám, én pedig ránéztem.
-Anya... - sírtam el magam egyből, majd karjaiba borultam. Anyám is sírni kezdett, ami csak még inkább sírásra késztetett.

-Pár órával később-

Anya a ruháimat szárítsa, amíg én egy meleg fürdőt veszek. Lelkemre kötötte, hogy mindenképpen melegedjek át, mert megfázhatok, és ő nem tud engem ápolni a munkája miatt. Anyukám irodai dolgozó, míg apám orvos Amerikában, és azon belül Los Angelesben. Nagyon keveset van otthon, így nekem anya maradt és Jungwon ezen a földön. Éppen szállok ki a kádból, mikor vendégünk érkezett. Gyorsan megtörölköztem, és felvettem otthoni ruhát, ami egy fekete melegítő nadrág és egy fehér póló.
Egyből rohantam a bejárati ajtóhoz, ahol legjobb barátom állt, Jungwon. Egyből karjaimba vetette magát.
-Ne haragudj, Niki, hogy nem kerestelek, de annyi dolgom volt. - csuklott el a hangja, majd eltolt magától, és beljebb mentünk. Az ajtót becsuktam, majd felmentünk a szobámba.
-Mi történt pontosabban? - kérdezte, miután leült velem szembe az ágyamra.
-Tudod, az exem megcsalt egy nálam sokkal rosszabb csávóval, és ma kidobott azzal a címszóval, hogy nem egészséges a kapcsolatunk... - szorult ökölbe a kezem.
-Jólvan, most már minden rendben lesz. - simított Jungwon az ökölbe szorított kezemre. - Majd lesz egy ennél jobb párod is, hidd el. - mosolygott biztatóan.
-Köszönöm, hogy vagy nekem, Jungwon. - öleltem hirtelen magamhoz.
-Ugyan, nincs mit. - mosolyodott el.

Másnap reggel olyan fáradtan keltem, hogy majdnem leszédültem az ágyról. Megfázni szerencsére nem fáztam meg. Anyám egyből betoppant a szobámba és mondta, hogy menjek le reggelizni. Gyorsan magamra kaptam a mai ruháimat és rendbe szedtem magam a fürdőben. Ezután mentem is le reggelizni.
-Jó étvágyat, fiam. - mosolyodott el. Olyan gyönyörű a mosolya. És maga anyukám egész lénye is gyönyörű. Nincs is nála szebb nő itt Japánban. -Fiam, van egy jó hírem. - mondta, miután lenyelt egy falatot.
-Mi lenne az?- kérdeztem kíváncsian.
-Elköltözünk Szöulba.- mondta a "nagy hírt", mire nagy szemekkel bámultam rá.
-Tessék??! - kiáltottam. -Itt nőttem fel, és azt várod, hogy most itt hagyjunk mindent??
-Jót tenne neked most így szakítás után a változás, nem gondolod?- kérdezte anyám.
-Nem, nem gondolom! - keltem ki magamból.
-Mindegy, ma jönnek a költöztetők, szóval nincs más választásod.
-Hát ez hihetetlen.- álltam fel az asztaltól. -Akkor megyek pakolni!- mondtam gúnyosan, majd ténylegesen felmentem a szobámba pakolni. Éppen most kell elköltözni?? Komolyan?? Mit fog szólni Jungwon, ha ezt megtudja? Mihez kezdek nélküle??