Vágyak mélyén |JAKE X READER|

9. fejezet

Sziasztok! Akkor mostantól visszatérünk az eredeti történetre! A fejezet erőszakos és 16+-os jeleneteket tartalmazhat! Jó olvasást hozzá!❤️

-2 hónappal később....December elseje-
-Y/n szemszöge-

Már december elseje van, és esik a hó. Az első hó tegnap esett le, amit nagyon furcsálltam, de nem bántam egy kicsit sem. Annyira imádtam anyukámmal a hóban játszani. Ah, a szép emlékek! Soha, de soha nem élhetem már meg ezeket anyával, de majd Jake-kel igen. Heeseung azóta felépült, de sajnos még mindig sántít. Annyira bűntudatom van amiatt, hogy Sunghoon miattam szúrta le, hogy az már fáj. Hiába mondja nekem, hogy nem az én hibám, ezt most nem tudom elhinni, mert igenis az enyém, mivel Sunghoon-nak rám fáj a foga. Nagyon dühítő az egész, és én semmit sem tehetek. Ez a legnagyobb problémám. A semmittevés pedig nem az én reszortom.
Hirtelen megérzem Jake illatát, majd azt, hogy hátulról átölel. Eddig az ablak előtt állva néztem a havazást.
- Jó reggelt, hercegnőm! - suttogta a fülembe, majd bele is csókolt, mire egy kisebb sóhaj hagyta el a számat. Mostanában egyre többet kényeztet ilyen módon, és mikor már az ágyban kötöttünk ki vagy a konyhában a pulton, egyből leállt. Kezdem azt hinni, hogy nem is kíván engem. Komolyan, lassan négy hónapja együtt vagyok vele, de még nem jutottunk el addig, hogy lefeküdjünk. Nem mintha sürgetném...
- Jó reggelt, szerelmem - fordultam meg mosolyogva karjaiban. - Ma bemész dolgozni a bárba? - kérdeztem. Igen, a bár még mindig megvan neki.
- Lehet. De azon gondolkodtam, hogy eladnám - mondta.
- Már miért adnád el? - kérdeztem meglepődve.
- Mert hamarosan átveszem apámtól a céget, és nem tudnám mindkettőt egyszerre vinni. Nem bírnám, és akkor kevesebbet lehetek veled is. Érted, nem? - kérdezte.
- Értem. Figyelj, én támogatlak bármiben - simítottam arcára. - Ha el akarod adni, én elfogadom. Végül is a te bárod, azt csinálsz vele, amit akarsz - rántottam vállat.
- Köszönöm, hercegnőm - fúrta fejét a nyakamba, mire egy kicsit megugrottam, de szorosan magamhoz öleltem Jake-et.
- Lenne egy kérdésem - toltam el magamtól, mire kérdőn nézett rám.
- Mi lenne az? - kérdezte.
- Mindjárt itt a karácsony, és arra gondoltam, meghívnám Niki-t és Sunoo-t. Lehet? - kérdeztem.
- Persze. Miért is ne? Hiszen neked ők a legjobb barátaid, akkor nyugodtan - mosolyodott el, mire ajkaira tapadtam. Boldogan fogadta hevességemet, és visszacsókolt.
- Köszönöm! - mondtam boldogan, majd hozzá bújtam.

-Sunghoon szemszöge-

Sötétség vesz körül, mint egész életemben, szóval már megszoktam. Akkor voltam utoljára boldog, amikor Jake az életemben volt, de most egy hülye ribancot fektetett az ágyába. Annyira meg szeretném fojtogatni azt a fruskát, csak hogy Jake az enyém legyen újra. Annyi mocskos tervem lenne életem szerelmével. Elképzeltem már, mennyi dolgot tennék vele, ha már nem lenne a kis barátnője. Elsőnek büntetést kapna, amiért nem engem választott, majd kínoznám azzal, hogy nem engedem a csúcsra jutni. Majd addig basznám, amíg eszméletét nem veszti. Jó, igen, rendesen orvosra szorulna az agyam, de csak egyesek szerint. Nekem ezek a gondolataim, és másnak is biztosan lehetnek ilyen elvetemült gondolatai, szóval senki sem ítélhet el ezért. Ígérem, beváltom az ígéretem.
- Meghoztad, amit kértem? - kérdeztem csatlósomtól, aki egy mocskos kis senki eleve. Még nálam is mocskosabb bűnöző. (Író: Itt ne azt értsétek, hogy koszos, hanem hogy milyen mocskos ügyekben vett részt vagy valami ilyesmi.)
- Még szép, hogy! - mondta, majd lábával elém lökte az aktatáskát, amiben a zsákmány van. Új fegyverek. A táska elé léptem, mire a csatlósom rám szólt.
- A pénzt! - mondta ellentmondást nem tűrő hangon. Elővettem egy köteg pénzt, majd a kezébe dobtam, én pedig boldogan és vérszomjas mosollyal vettem a kezembe a táskát. Ah, a gyilkolási vágyam már évek óta nincs kielégítve. De majd hamarosan. Letettem az asztalomra a táskát, majd felnyitottam. A fegyverek tisztán és megtöltve sorakoztak benne. Pluszban pedig rengeteg töltény is volt még ezek mellé. Megnyaltam alsó ajkam és elmosolyodtam. Ez az. Ez kellett nekem. Kivettem azt a fegyvert, amit itt Koreában nem is használnak, csak Amerikában. Ez egy nagyon ritka fegyver, szóval nehéz a beszerzése. Kicsi pisztoly, de annál halálosabb.
- Itt a tesztalany is! - szólalt meg újra csatlósom, majd leültette a szoba közepén lévő székre megkötözve a tesztalanyt. Húsvér ember, ezt már szeretem. Lassan odaléptem az áldozatomhoz, és álla alá nyúltam. Szemében mérhetetlen félelem ült, és ez tetszik. Annyira imádom, amikor félnek, mert ez csak még jobban feltüzel.
Felé fordítottam a fegyverem és kibiztosítottam.
- Utolsó kívánság? - azért én sem vagyok olyan gonosz, hogy egy utolsó kérés nélkül öljek meg valakit.
- Rohadj meg! - köpte szavait remegő ajkain.
- Hát jó! - mondtam, majd a fegyver elsült ebben a pillanatban, és a férfi mellkasába fúródott, aki egy hangos nyögés után elhagyta ezt a világot, és szemében már nem világított az élet fénye. Erről ennyit. Imádom ezt a fegyvert. Elképzeltem, majd hogy fog a kis fruska könyörögni az életéért, amikor ugyanezen a szent helyen ül majd. Talán még fontolóra venném, hogy meghagyom az életét. A gondolatra betegesen felnevettem, mire csatlósom szemét forgatva fogta meg a hullát és vitte az égetőbe. Az égett hús szaga áradt szét a pincében, mire én nagyot sóhajtottam, és kimentem a friss levegőre. Esik a hó. Emlékszem, amikor Jake és én mennyit fetrengtünk gyerekként a hóban. Már akkor szerelmes voltam belé, de sajnos akkor még nem lehettünk együtt, hiszen kis taknyos gyerekek voltunk. Elmosolyodtam a szép emlékre, mire csatlósom mellém lépett.
- Mikor ölöd meg a csajt? - kérdezte.
- Majd eljön annak is az ideje. Élvezem ezt a macska-egér játékot egyelőre - nevettem fel.
-Hát te tudod - rántott vállat. - Én mennék, ha már nem kell semmi.
- Menj csak - biccentettem felé, mire elköszönt, és otthagyott engem a gondolataimmal.
Hamarosan találkozunk Y/N, és esküszöm, hogy könyörögni fogsz nekem az életedért. Viszont ekkor még nem tudtam, hogy ez nem így lesz.

- Y/N szemszöge -

- Kivel beszélgetsz? - hajoltam Heeseung telefonjába, aki szomorúan tette le az eszközt.
- A volt barátnőmmel. Szakított velem...
- Mi?? Egy ilyen jó pasit, mint te, eldobott magától?? - akadtam ki.
- Hát látod... de nem is érdekel. Majd jön helyette jobb. - állt fel az L alakú kanapéról. - Szeretnél ma valahova menni? - kérdezte.
- Hm... esetleg a plázába. Hiszen fel kéne frissítenem a ruhatáramat. - gondolkoztam el.
- Máris hozom a kocsit, te addig készülődj! - mondta, majd már sietett a garázsba, ahol amúgy rengeteg kocsi van. Én gyorsan átöltöztem, és mentem is ki a házból, azt magam után becsukva. Ma szabadnapos vagyok szerencsére, szóval csak Jake ment dolgozni meg a barátjával lógni. Még sosem mutatta be nekem ezt a Jay gyereket, de kíváncsi lennék már rá. Na mindegy. Boldogan szálltam be Heeseung mellé, aki halványan elmosolyodott, majd elindultunk.

A pláza csak 20 percre volt kocsival. Nagyon szeretek ide járni. Úgy gondoltam, valami fehérneműt is veszek, ha már itt vagyok. Éppen a fehérnemű boltban sétálok, Heeseung pedig mögöttem elpirult arccal sétál. Milyen cuki. Elvettem egy pár fehérneműt, majd a próbafülkébe léptem. Heeseung megállt előtte, mint valami szobor, ami vicces volt. Elkezdtem felpróbálni a fehérnemű szetteket, de egyik sem tetszett. Végül egy egyszerű fekete csipkés szett lett a nyerő, amiben egy darabig nézegettem magam. Tényleg jól áll. Ha ezt most Jake látná, biztosan már nem lenne rajtam.
- Y/N, sokáig leszel még bent? - kérdezte, én pedig igennel válaszoltam, úgy hogy kikukucskáltam. Hirtelen Heeseung felkiáltott, majd belépett a fülkébe, én pedig még mindig a fekete csipkés szettben voltam. A falnak nyomott, majd a számra tette a kezét. Egy ismerős cipőt láttam meg a fülke függönye alatt, mire légzésem szaporább lett. Sunghoon lesz az. De mit keres itt? Miután elment, Heeseung elvette a kezét, de nem lépett el tőlem. Lenézett rám, mire elmosolyodott.
- Ez jó választás. Szexi vagy benne. - nyalta meg alsó ajkát, én pedig követtem tettét. Ajkainkat csak pár centi választotta el, majd már csak azt vettem észre, hogy Heeseung hevesen csókolja ajkaimat, én pedig ezt viszonzom is. Majd a másik pillanatban már nincs rajtam a fehérnemű, Heeseung pedig már két ujjával bennem jár. Nyögéseim csókjával tompítja, hiszen egy boltban vagyunk. Várjunk, mit csinálok én?? Heeseung egyre gyorsabban mozgatta ujjait, mire szorosan kapaszkodtam karjaiba, ő pedig szabad kezével derekamat fogta, mert majdnem összecsuklottak lábaim. Az eszem azt súgja, még, még, és ne lökjem el magamtól, hiszen mindjárt a mennyország kapujában vagyok. Viszont a szívem azt kiáltja, hogy ez nem helyes, hiszen nekem pasim van. Mégis az eszemre hallgattam, és Heeseung nevét nyögve élveztem el. Ujjaira szorultam, ő pedig tudta, hogy elélveztem. Mosolyogva csókolt ajkaimra, majd kihúzta ujjait belőlem és segített felöltözni. Lábaim remegtek az orgazmus hatása miatt, és látásom ködös volt. Életem első orgazmusa, és ezt a testőröm okozta. Megbántam, mert nekem barátom van, de közben meg azért nem bántam meg, mert élveztem minden egyes percét. Undorító vagyok, hogy kihasználtam a testőröm erre.

Már a kocsiban ülünk, de egyikünk sem szólal meg. A fehérneműk és a ruhák a hátsó ülésen vannak, én pedig az ablakon bámulok ki, míg Heeseung az utat figyelte.
- Sajnálom, Y/N, amit ma tettem, de őszintén bevallom, én nem bántam meg...
- Nem haragszom kicsit sem, csak félek, mi lesz, ha Jake megtudja. Nem kellett volna hagynom, hogy ez megtörténjen, Heeseung... - temettem kezem az arcomba.
- Mi lenne, ha nem szólnánk neki erről, én pedig többet nem tennék ilyet? - vetette fel ötletét, mire ránéztem.
- Én nem bántam meg, amit ma tettél velem, mert élveztem, viszont mégis pasim van... Annyira gyengéd voltál velem, hogy... áh...
- Figyelj, lehet olyan változat is, hogy én bármikor felajánlom a segítségem, amikor Jake nincs itthon, és ugyanígy elrepítelek a mennyország kapujába. Tudod, barátság extrákkal.
- De akkor megcsalnám Jake-et... ez nem helyes.
- Nem csalnád meg... Ő is tart melletted szeretőt, csak nem tudsz róla. Én viszont tudom. Ezért te is tarthatsz szeretőt. Benne vagy? - parkolt le a ház elé. Egy percig gondolkoztam.
- Benne vagyok! - hunytam le szemeim. Sajnálom, Jake... Önző vagyok most az egyszer. Nagy hibát követek el, de csak egyszer élünk...

Sziasztok!
Itt is lennék egy újabb fejezettel!❤️
Mit gondoltok Sunghoon szemszögéről? Legyen még vagy ne xd?😂❤️ Szerintem kicsit betegesre sikerült a karaktere.😂❤️
Y/n és Heeseung megállapodásához mit szóltok?🙊❤️ Leszeditek a fejem vagy nem?😂🙊❤️
A kövi fejezetben találkozunk!❤️