Életünk legjobb nyara ( Marics Peti ff.)

Anya?

*Ella szemszöge*

Hajnalban megcsörrent a telefonom. Fogalmam sincs, hogy ki az, de biztos kurva nagy baj van. Amikor megnéztem a képernyőt nem hittem a szememnek. Anya volt az... Nem hiszem el!
Kimásztam az alvó fiúk közül és kimentem a teraszra. Kicsit gondolkodtam, hogy felvegyem-e.
De kíváncsi voltam, hogy megint mit akar. Felvettem, ami életem legnagyobb hibája volt.

- Szia kislányom! - sírva mondta
- Szia. - köszöntem
- Miért hívtál? - kérdeztem
- A bátyád meghalt... - szipogott
- Nem lehet! Börtönben van! Hogy halna már meg? Ez is egy kibaszott trükk! - kiabáltam
- Sajnos nem az... - mondta
- ANYA BAZDMEG NE SZÓRAKOZÁL MÁR VELEM! SZERINTED MEGINT BEVESZEM A KIS JÁTSZMÁTOKAT? KIBASZOTTUL NEM! - ordibáltam
- Nyugodjál meg kislányom! - sírt
- HOGY A PICSÁBA NYUGODNÉK MÁR MEG?- ordítottam a telefonba
- NE BASSZÁL FEL ÉS A BÜDÖS ÉLETBE NE KERESÉL TÖBBET ILYEN FASZSÁGOKAL! - nyomtam ki
- Baba minden rendben? - dörzsölte meg a szemeit Peti
- Sajnálom, hogy felkeltetelek. - ültem le a földre
- Ki keresett hajnali 4-kor? - ült le mellém
- Az anyám...- sóhajtottam
- Mit akart? - kérdezte
- Azt állította, hogy a bátyám meghalt. - döntöttem a fejemet a falnak
- De hát börtönbe van. - nézett rám
- Hát ezaz! - fogtam a fejem
- Elmegyek sétálni egyet! - keltem fel a földről
- Megyek veled! - húzta fel a cipőjét

Elindultunk az ajtó felé. Peti előre engedt, igazi úriember. Kézenfogva sétáltunk az utcákon keresztül. Végül leültünk egy padra és néztük a napfelkeltét. Peti vállára dőltem és elgondolkoztam azon, hogy milyen szerencsés vagyok, mert van egy csodálatos párom.

*Brúnó szemszöge*

Felkeltem valakinek a telefonjára, ami fotókal volt tele bombázva. A többiek is felkeltek rá.

- Milán felrobban a telefonod - mondtam neki
- Mi a... - nézi meg
- Nyisd már meg! - mondta Spaccone
- Találjátok ki az! - mutatta meg
- A szerelmespár! - mondta Manu
- Jó, hogy nem Petike mindjárt megdugja az utcán! - röhögtem
- Még lehet, hogy megtörténik! - nevetett Spacclaci
- Sziasztok! - léptek be az ajtón
- Megjött a szerelmespár! - mondta Milo
- Meg is dugtátok egymást az utcán? - kérdeztem
- Lehet! - nevetet Peti
- Honnan tudtok róla? - kérdezte
- Tele van veletek az internet! - mutatta meg Milán
- Kurva jó! - mondta Ella

Odament a hűtőhőz és beleivott a borba.

- Kislány! - vettem ki a kezéből
- Add vissza! - kiabált rám
- Dehogy is! - raktam el
- Basszameg! - ment ki a teraszra
- Mi a baja a csajodnak? - kérdeztem
- Az anyja - ment utána

                               *Ella szemszöge*

Jó volt a kettesben töltött idő a párommal. Nevezhetjük ezt egy mini randinak. Mikor hazaértünk és a fiúk megmutaták azt a cikket ott tudtam, hogy anya felfog keresni. Le is húztam a maradék bort a hűtőből.

- Hé kislány! - vette ki a kezemből Brúnó
- Add vissza! - kiabáltam rá
- Dehogy is! - tette vissza
- Basszameg! - mentem ki a teraszra

Neki dőltem a falnak és lerogytam a földre. Kibaszottul meg fog találni az anyám és az apám.
Megint felforgást okoztam a fiúk életében. Hiába vagyok szerencsés még is én csinálom a problémát!
Tudjátok mit? Leszarom! Lesz ami lesz! Ha úgyanilyen fog történi akkor se ihatom le magam főleg a ha gyerekeink lesznek. Nem futhatok a szüleim elől. Felvettem a cipőm és megfogtam a kocsikulcsot.

- Ne keressetek! - mondtam nekik
- Hova mész? - kérdezte Peti
- Szüleimhez! - mentem ki az ajtón

30 percre laktak tőlünk, így hát el is indultam.