Életünk legjobb nyara ( Marics Peti ff.)

Aréna

Mikor odaértünk Petinek el kellet mennie próbára, de azt még nem tudja, hogy felfogok vele lépni kétszer is. Mivel a közös dalunknak ma lesz a bemutatója és táncolni is fogok. Erről persze senkise tud. Így hát be is mentem a terembe próbálni a lányokkal. Nekem az lesz a szerepem, hogy az úristennél elcsábitsam a kis kanos Maricsot, ami számomra egy egyszerű dolog lesz. Mivel unatkoztam meglátogatam Petit egy kicsit.

- Petiii! - ugrottam a nyakába
- Szia babám! - ölelt szorosan
- Hát te? - nyomot egy puszit a számra
- Jöttem megnézni, hogy mit csinálsz! - vigyorogtam rá
- Ennyire unatkozol? - nézett mélyen a szemembe
- Talán - tűrtem el a hajam
- Bébi nekem mennem kell! - adott egy csókot
- Oksi. - viszonoztam csókját

Gondoltam kimegyek meglátogatni az embereket, akik éjfél óta itt állnak és adok nekik egy kis nasit, innit. Ahogyan kiértem sikonyálni kezdtek az emberek. Csináltam képeket velük és kiosztottam a nasit nekik. Tényleg nagyon aranyosak voltak. Még kis apró ajándékokat is kaptam tőlük. Fel is húztam a karkötőket és bevittem az apróságokat. Petitől az első randinkon kaptam egy nyakláncot, amit sohase vettem le még. Amikor ránézek nagy vigyoral közlekedek mindig. Amikor bementem Petit találtam magammal szemben.

- Mizu bébi? - adott egy csókot
- Semmi - mosolyogtam
- Mi ez a sok ajándék? - kérdezte
- Kaptam a rajongóidtól! - néztem a karkötőkre
- Nagyon kedvesek! - vigyorogtam
- Látod baba mennyien szeretnek? - ölelt meg
- Most már látom - tettem le az ajándékokat
- Szívem mennem kell, mert van egy kis dolgom! - pusziltam meg
- Milyen dolgod? - furcsán nézett rám
- Titok! - mentem ki az ajtón széles mosolyal

Már csak egy óra volt kezdésig. Nagyon izgulok és persze a fiúk még jobban! Még próbáltam egy kicsit a csajokkal és úgy elrepült az idő! Én még át se voltam öltözve csak a hajamat és a sminkemet csinálták meg. Petitől kaptam egy gyors csókot és egy hosszú ölelést majd ment is fel a színpadra.  Gyorsan átöltöztem és már mehetet is a buli. Viszont hamarosan a közös dalunk jön... Végül a dalunk címe  a Felejthetetlen emlékek nevet kapta. És már fent is voltam a színpadon.

- Elöszőr énekeljük el a barátnőmmel a kiadatlan dalunkat, reméljük, hogy tetszeni fog nektek! - vigyorgot rám
- Vörös rózsa az asztalon, vörös rúzsa a számon - énekelte
-  Első randink egy képkeretben, második az ágyunkban - énekeltem

Miután lenyomtuk a dalt egy iszonyatosan nagy tapsot kaptunk a közönségtől. Kaptam egy csókot majd széles mosolyal mentem le a színpadról.
Futottam az öltözöbe, mert három dal múlva már fent kell lennem a színpadon. Felhúztam a ruhámat és gyorsan megcsinálták a hajamat.

- Hát te? - kérdezte Spacc
- Megyek elcsábítani Petit! - rohantam

Mikor elkezdődőtt a dal oda mentem Petihez és végig simitottam a melkasát. Látszott rajta, hogy kanos lett a Maricska. Úgy érzem ezért még kapni fogok. Milohoz is odamentem, de az nem tetszet Petinek. Miután vége lett a dalnak és kitáncoltam a lelkem átöltöztem egy vörös ruhába. Barna hosszú hajam ki volt engedve és egy fullos sminkem volt.
A végén mindannyian felmentünk a színpadra és hát persze, hogy egyedül a Marics nem bírt magával. Miután lementünk a színpadról elindultam a cucaimért, de csak annyit éreztem, hogy valaki visszaránt.

- Kisasszony! Nem mondtad, hogy benne leszel ebben az egészben! - jött közelebb
- Meglepinek szántam! - vigyorogtam
- Ezért most számolunk! - kapott fel az ölébe
- Nem tetszett, ahogy a Milánnak mutogattad magad! Főleg abban a szexi ruhában egy ország előtt! - csókolgatta a nyakamat
- Benne volt a produkcióban! - öleltem át a nyakát
- A Marics kanos - nevetett Brúnó
- Hát ilyen dögös csaj mellett! - nézett rám
- Ne itt dugjatok! - nevetett már Dani is
- Nem itt terveztem! - mért végig
- Ez meg a te kis produkciod lesz mi? - kérdeztem
- Bizony - mentünk kifele

Viszont nem haza mentünk hanem egy kis erdőben egy önálló villába.

- Te ezt már betervezted mi? - vett ki a kocsiból
- De még mennyire! - csapta be az ajtót maga után

Neki lökött a falnak és csókcsatába kezdtünk. Fél úton a szoba felé már elhagytuk az összes ruhadarabunkat. Ledöntött az ágyra, de én meg akartam fordítani a helyzetünket.

- Az nem fog menni hercegnőm! - vigyorgott, ahogyan próbáltam helyzetett változtatni.