2024. január 9., kedd

49 17 21
                                    

Azt álmodtam, hogy nem szólt az ébresztőm és elkéstem a vizsgáról. Aztán kiderült, hogy nem is fizkémből vizsgázok, hanem az emelt szintű biosz érettségit kell újra letennem (amit valamiért az egyetemi laborban kellett megírnunk), aminek az anyagából már semmire sem emlékeztem. Villő reggel éppcsak rám pillantott, miközben lerúgta a bakancsát (természetesen a szoba közepén, másfél méterre a cipőtartótól), miután hazaért, és azonnal megmondta az arcomról, hogy a vizsgáról álmodtam. Kiszámítható vagyok, mint a felületi gradiens.

***

- Hálás vagyok, hogy sikerült kihúznom a desztillációt fizkémből. ÉS MEGLETT A NÉGYES ÚRISTEN!

- Hálás vagyok, hogy elkezdhetek tanulni a következő vizsgámra (irónia). Na jó, megpróbálom komolyabban. Szóval, hálás vagyok, hogy péntekig van időm felkészülni a következő vizsgára. És hogy az írásbeli lesz. Még egy szóbelibe belepusztulnék.

- Hálás vagyok, hogy még azelőtt felkeltem a vizsga utáni szokásos délutáni szundimból, hogy Villő lelépett volna dolgozni. Mondjuk sorozatozni most nem volt időm, de legalább pár szót tudtunk váltani a vizsgáról meg a kolléganőjéről, aki megígérte, hogy megtanítja tarot kártyából jósolni, és volt szerencsém hallani, ahogy énekel a fürdőszobában, miközben készülődik. Mondjuk amiatt nem vagyok hálás, hogy az a hülye Lana Del Rey dal már megint beragadt a fejembe, amiről már évek óta nem képes leszállni.

Lendvai Bíborka hála- és álomnaplója ✓Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang