Freya
- Gyerek?
A szállítójármű belseje kísértetiesen csendes és félhomályos, míg odakint a napsütötte füves dombok tája folyik el. A jármű billeg és billeg, ahogy Bishop átgázol rajtunk a terepen.
- Így van. - Dr. Lucian azon a hamis, túl tökéletes mosolyán keresztül szólal meg. - Terhes vagy, Freya. Gratulálok. Nem is tudod, milyen boldog vagyok, hogy én vagyok az, aki közölheti veled a hírt.
A jármű döccenőbe csapódik, és Dr. Lucian pisztolya bizonytalanul meginog.
A vezetőülésben Bishop letépi a sisakját, és félredobja, felfedve fekete szakállát és izzadságtól csíkozott, sebhelyes arcát.
- Ez kurvára túl közel volt hátul - dünnyögi, miközben a visszapillantó tükrökbe pillant. - Ha elkábítottuk volna az Alfát, ahogy mondtam...
Dr. Lucian elutasítóan int a szabad kezével.
- Erre az egészre semmi szükség - kuncogja. - A mi kis vendégünk valami sokkal értékesebbet hordoz a hasában. Egy csecsemő Alfát. Talán egy egész almot.
Hitetlenkedve rázom a fejem. Csak blöfföl. Biztos csak blöfföl.
- Ezt semmiképpen sem tudhatod - morogom.
Dr. Lucian önelégülten vigyorog.
- Nem hiszel nekem? Nézd meg magad, omega.
Dr. Lucian a pisztolyát a csupasz derekamra szegezi. Meztelen vagyok, és szégyellnem kellene, hogy ez a két kívülálló férfi láthatja a testemet, de most nem érdekel. Csak az érdekel, hogy kijussak innen.
A másik kezével, anélkül, hogy levenné rólam a szemét, Dr. Lucian előveszi az adattábláját, és az ölembe dobja.
- Tessék. Nézd.
Felveszem az adattáblát, és elfordítom. A képernyőn valamiféle dosszié látható. A felső sarokban az én képem van. A régi SynerGen-fényképem, a hajam rendesen hátrafogva, kontyba kötve messze van attól a vad rendetlenségtől, amit most viselek és az arcomon egyáltalán nincsenek piercingek.
Így néztem ki néhány hete, de mintha egy másik ember képét nézném. Egy képet egy másik életből.
A szemem végigpásztázza a képernyő többi részét, amely mindenféle információt tartalmaz. Egy részük olyan, amire számíthatsz. A magasságom. A korom. Néhány egyéb személyes adat. De néhány információ változik. Van egy pulzusmérő, ami a száguldó pulzusomat mutatja.
És vannak koordináták is. Hosszúság és szélesség. A számok változnak, ahogy a jármű dél felé halad.
- Mi ez? - Suttogom.
Dr. Lucian ismét felkacagott.
- Megfigyelő implantátum - mondja. - A kis kirándulásunk előtti oltások során helyezték be a szervezetedbe. Tudod, hogy megtudjunk keresni téged, ha esetleg eltűnnél.
Egy könnycsepp gördül végig az orromon, és a képernyőre cseppen. Elkenem.
- Egész idő alatt a nyomomban voltatok - motyogom.
- Így van - mondja Dr. Lucian. - Aggódtunk, hogy soha nem hagyod el az óváros határait. Az ottani energiaszint túl erős az árnyékolásunkhoz. De amint láttuk, hogy a koordinátáitok eltávolodnak a zóna központjától, tudtuk, hogy lesz esélyünk.
Dr. Lucian kuncogott.
- Mindezt azért, mert meg akartad látogatni a kis barátnődet, Evie-t.
- Ellát - mondom ridegen. - A neve Ella volt.
YOU ARE READING
Megjelölve (18+)
RomanceMegosztják a testemet a vad gyönyörükre. És én szeretni fogom. Üvöltés az erdő szélén. Több mint egy. Már majdnem itt vannak. Az én időm már majdnem lejárt... L.B Перевод
