Like crazy /Yoonmin/

6.rész

- Oké, akkor megvan a chips, az édességek, az édes innivalók és a szénsavas víz is. Akarunk még valamit?- nézett Jimin kérdőn a másikra, aki egy nagy mosollyal száján rázta meg fejét.

Mindketten örültek, hogy most egyiküknek sincs semmi dolga és egy egész délutánt el tudnak tölteni együtt, rég volt ilyenre alkalmuk. Egyikük a tanítvány fárasztó szerepét töltötte be, másikuk pedig egy lánnyal találkozgatott. Amikor végre az egyiknek lett volna ideje, a másiknak nem volt és fordítva, így csak az iskolában találkoztak.

Most viszont mindketten ráértek és még az eső is esett, időnként halkabb dörgésekkel kísérve, ami megadta a megfelelő hangulatot. Mindketten oda voltak az esőért és a viharokért, ilyenkor szerettek a legjobban együtt lenni, így még az időjárás is a kedvükre játszott.

Kilépve a kis üzletből megtapasztalhatták mennyire is esik, szinte azonnal eláztak, de ez egyáltalán nem zavarta őket, inkább örültek neki. Nem törődtek vele, hogy megfázhatnak, nyugodtan, lassan sétáltak a kedvenc helyükhöz.

Elérve a kis tetővel fedett helyre, mely igazából csak pár lépcsőfokból és egy kisebb placcból állt, leültek a lépcsőre és megbontották az egyszerű sós chipset, hogy elfogyaszthassák beszélgetés közben.

- Még nem meséltél szinte semmit a cégről, pedig nagyon izgatott voltál, amikor megkaptad a lehetőséget. Most mindent hallani akarok!- kezdett bele Hoseok azonnal egy témába, hisz bár szerettek csak csendben ülni egymás mellett, nem volt végtelen idejük.

- Semmi különös. Ő tanít, én tanulok. Képzeld, azt mondta következőre megpróbálhatok csinálni egy saját logót, hogy tudjam milyen. Először kicsit féltem tőle és elég rideg, de tud nagyon kedves is lenni. Kedvelem és ha nem lenne ennyivel idősebb, akkor még...- amikor rá jött mit is készült mondani, inkább elhallgatott, de ekkor már késő volt, barátja mindentudó kifejezéssel nézett rá.

- Akkor még mi? Be is feküdnél alá? Szerintem nagyon szívesen elvenné a szüzességed.- mosolyodott el perverzen.

- Szerintem pedig semmit se akarna tőlem, nem vagyok elég szép. Nem is biztos, hogy szereti a fiúkat, csak pletykák vannak róla és ha még érdekelném is, ami lehetetlen, túl sokat kockáztatna velem. Egyébként meg az, hogy kedvelem, nem csak annyit jelent, hogy le akarok vele feküdni, neked pontosan e-miatt a felfogás miatt nem jött még össze rendes kapcsolat.- próbálta terelni a témát, de tudta, hogy ezt már sose fogja tudni levakarni magáról.

- Te pedig az "igaz szerelmemnek adom oda magam először" felfogásod miatt vagy 17 évesen még mindig szűz, amikor egyesek már 12 évesen elvesztik. Persze az jó, hogy nem akarod magad mindenkivel megdugatni, de az istenért se próbálnál ismerkedni, hogy esetleg meg is találd a szerelmedet.- vágott vissza valamivel, ami hirtelen eszébe jutott és bár a másik először sértődött arcot vágott, tudta, hogy nincs baj, egy idő után pedig mindketten hangos nevetésben törtek ki.

Szerették az ilyen civakodásaikat, hisz mindig őszinték voltak egymással és tudták azt is, hogy ilyenkor csak játékból sértegetik egymást. Mindketten úgy szerették a másikat ahogy volt, a hibáival együtt fogadták el legjobb barátjukként. Jimint nem zavarta, hogy Hoseok nem tud megmaradni hosszabb ideig egy kapcsolatban, ahogy nem haragudott rá azért se, amiért ő kijött az osztálytársaikkal. Hoseokot nem zavarta, hogy Jimin még nem volt kapcsolatban és még az ártatlanságát se vesztette el s nem bántotta amiért tapasztalatai miatt inkább nem próbálkozik osztálytársaiknál, helyette mindig szakított rá időt. Észrevették egymás hibáit, de ahelyett, hogy próbálták volna megváltoztatni a másikat, inkább támogatták ha magától akart változni és eltekintettek a hiba felett, ha az nem zavarta hordozóját. Nem találták tökéletesnek a barátságukat, nem is volt az, de a körülöttük lévők kapcsolataihoz képest nagyon is jó volt és nekik így felelt meg.