A cage for every ugly spirit -L.S. Magyar fordítás

Tizenhárom

Amint Harry odabújik Louishoz Louis kanapéján, máris jobban érzi magát.

Az autózás nem volt olyan kínos, mint amire Harry számított. Miután Louis megbizonyosodott róla, hogy Harry jól van, és nem kell kórházba vinni, egyik kezét Harry combján pihentetve vezetett, miközben elmesélték egymásnak, hogyan telt a hetük. És most, bár Louis még mindig a laptopján dolgozik, miközben a Vasembert nézik, Harry sokkal jobban érzi magát, mint egész héten, szinte megrészegül Louis lakásának minden új látványától és hangjától, kényelmesen és vigasztalóan érzi magát a férfi mellett a kanapén.

Körülbelül egy órával a film után Louis befejezi a munkát, becsukja a laptopját, és átkarolja Harry vállát. Harry boldogan felsóhajt, és Louis nyakába nyomja az arcát, beszívja a bőrének tiszta illatát.

- Jól vagy? - kérdezi tőle Louis.

- Mhmm -  motyogja Harry, és bólint -Azt hiszem, én..  ez most furcsán fog hangzani, de azt hiszem, szomorú voltam, hogy nem láthatlak olyan gyakran.

Louis egy kicsit megmerevedik, de aztán szinte azonnal megnyugszik. Harry elgondolkodik, mit jelenthet ez, aztán gyorsan elfelejti, ahogy végignézik a film további részét. Louis karja meleg és biztonságos Harry válla körül, mint egy horgony vagy mint egy takaró. Harry nem tudja pontosan, mi a közös ebben a két dologban, de annyira boldog, hogy alig tud tisztán gondolkodni.

Amikor azonban vége van, ismét szomorkodni kezd, mert már későre jár, de Harry még nem érzi úgy, hogy készen állna az indulásra, és nem tudja, mit tegyen. Louis kikapcsolja a tévét, és feláll, kicsit nyújtózkodik, miután olyan sokáig ült mozdulatlanul. Csak egy melegítőnadrág és egy póló van rajta, és a haja egy része a szemébe hullik, de Harry szerint gyönyörűen néz ki.

- Közeleg a lefekvés ideje - mondja Harrynek - Basszus, öregnek érzem magam

Harry kuncog, de idegesen mozgolódik a kanapén, még mindig nem akar hazamenni.

- Akarod, hogy hazavigyelek?

Harry lesüti a szemét, és azon tűnődik, vajon Louis szándékosan ad-e neki kibúvót. Lassan hagyja, hogy tekintete újra Louisra vándoroljon, miközben a fejét ide-oda rázza, hogy nem.

Louis az ajkába harap, miközben visszanéz Harryre, és úgy tűnik, hogy elgondolkodik valamin. Végül azt mondja - Nem akartam, hogy idáig fajuljon a dolog, tudod?

Harry rémülten pánikba esik, és elkezd hátrálni – Én.. én nem úgy értettem - bocsánat, én csak...

- Nem, nem, nem, nem, csitt, csitt - csitítja Louis gyorsan - Úgy értem.. minden kibaszott héten elmondom neked, hogy nem kéne ezt folytatnunk, nem igaz?

Harry némán bólint.

Louis felsóhajt. - De tudod, hogy sosem gondoltam komolyan, mert mindig visszajöttünk még többért. És néha.. néha szerettem elképzelni, hogy többet csinálunk annál, mint hogy az irodámban kefélünk. Például, hogy együtt töltjük az időt, ruhában, ilyesmi. Nagyon romantikus.

Harry nevet, amikor látja, hogy Louis szája eltorzul, de belül olyan gyorsan ver a szíve, hogy azt hiszi, kiszakad a bordáiból.

- De mindig úgy éreztem, hogy ezt nem hagyhatom, mert.. nos, az egyetem első évében vagy, és úgy gondoltam, hogy a lehető legtöbb emberrel akarsz találkozni, nem pedig egy öreg végzős diákkal összejönni. De mindig úgy éreztem, hogy nem hagyhatom, hogy ez megtörténjen. Plusz, ha az egyház valaha is rájönne, hogy viszonyom van az egyik diákkal... a plébánián nem hinném hogy jól fogadnák.

- Igaz -  mondja Harry halkan.

- És mégis itt vagyunk - mondja Louis, csípőre teszi a kezét, és szeretetteljes arccal néz Harryre.

- Én... azt hiszem, jó lesz, ha csak egy éjszakát itt tölthetek - mondja Harry, még mindig idegesen - Akkor én...

- Ó, annyi éjszakát tölthetsz itt, amennyit csak akarsz - mondja Louis, és visszaül a kanapéra Harry mellé. – Írj nekem, amikor csak látni akarsz. Csak azt mondom, hogy én.. ömm, nem akarok komolyan randizni, amíg nem térsz magadhoz, miután vége a nagyböjtnek. Amúgy rá kell jönnöm pár dologra magammal kapcsolatban. Rendben van ez így?

Louis Harry kezét a sajátjába veszi, és Harry érzi, hogy pillangók repkednek a gyomrában.

- Igen, én.. igen - motyogja, és Louisra mosolyog. - Én csak.. tényleg több időt akartam veled tölteni. Még csak nem is a, ööö..  a tisztaságról van szó.

- Azt hiszem, egy kicsit talán mégis - mondja Louis vigyorogva. - De remélem nem csak ezért akartál látni.

Harry nagyon lelkesen rázza a fejét, amin Louis nevet. Mindig látni akarja Louist, különösen mióta elkezdődött a böjt. Úgy tűnik, aprócska fellángolása valami hatalmas és megkerülhetetlen dologgá nőtte ki magát.

Előrehajol, nem bírja visszafogni magát, és lehunyja a szemét, száját Louis szájához nyomja egy édes csókban. Harry érzi, ahogy Louis ajkai mosolyra görbülnek az övén, mielőtt Louis elmélyíti a csókot, és szorosan megszorítja Harry kezét, miközben belenyal a szájába.

Még néhány percig így csókolóznak a kanapén, és bár Harry nem tud felállni, úgy gondolja, hogy túl boldog ahhoz, hogy ez érdekelje.

És amikor percekkel később elszakadnak egymástól levegőért,  Louis azt mormolja - Menjünk aludni, drágám - Harry boldogan követi őt a hálószobába. Megmossa a fogát egy tartalék fogkefével, az alsóját kivéve leveszi a ruháit és bemászik az ágyba, miközben Louis ugyanígy tesz. A lepedő puhán simul a bőréhez, és Harry Louis karjaiba  alszik el, végre feloldódik a szomorúság súlya, ami egész héten gyötörte.