A cage for every ugly spirit -L.S. Magyar fordítás

Tizennégy

Harry szombaton is eltölt néhány órát Louisval, de még ha az elméje boldogabb is, a teste, pontosabban a farka és a golyói még mindig fájdalmasak, így amikor eljön a vasárnap, Harry gyakorlatilag a templomba rohan, izgatottan, hogy szárazra fejjék.

Az istentisztelet után Harry elfoglalja az immár megszokott helyét Louis irodájában, szíve az izgalomtól a bordáinak ütközik. Amikor azonban Louis bejön, vigyor ül ki az arcára, mintha tudna valamit, amit Harry nem.

- Hoztam neked valamit, ami szerintem tetszene neked - mondja Harrynek, miközben elkezd turkálni az íróasztal fiókjában, még mindig a talárját viselve.

Valami új? Harry nem tudja, hogy idegesnek kellene-e lennie.

- Még az ujjaimnál is jobb érzés lesz - folytatja Louis, miközben kivesz egy ívelt fehér szilikondarabot a csomagolásából. Harry szája kiszárad, miközben azon tűnődik, hogyan fog ez elférni benne.

Louis bekeni a játékot, majd néhány ujját, és egy felületesnek tűnő gesztusként megsimogatja Harry-t. Harry annyira izgatott, hogy puha farkából máris elkezdett előváladékot csöpögtetni a tálba, amitől Louis kuncogni kezd, és Harry kiszolgáltatottnak és enyhén megalázva érzi magát.

Amikor Louis becsúsztatja a játékot, az annyira meggörbül, hogy a Harry testén kívüli vége szorosan a farkához nyomódik, míg a belsejében lévő gömbölyű fej szorosan a prosztatájához simul. Harry nyögdécsel és homorítja a hátát duzzogva, amikor a játék nem mozdul, és nem tudja magát megdugni vele.

- Pszt - csitítja Louis, és végigsimít a háta alján - Minden rendben lesz, angyalom, vibrál.

Aztán bekapcsolja, és Harry meglepetésében felsikolt, tehetetlenül előrebukik, ahogy a prosztatáját mindkét oldalról, belülről és kívülről is stimulálja. Olyan intenzív, olyan gyors, és nem tud szabadulni tőle, nem számít, mennyit forgatja a csípőjét vagy próbálja lerázni magáról, az ott marad, ahol van, ott rezeg, ahol a legérzékenyebb.

- Gondoltam, hogy ez tetszeni fog - hallja Louis szavait, de ez csak háttérzaj ahhoz a zümmögéshez képest, ami testének minden porcikáját uralja, és rezgéssel tölti meg az agyát, miközben a lábai remegni kezdenek.

- Ó, Istenem - nyögi Harry, körmeit a saját tenyerébe vájva - L-Louis, Louis, ó, baszki, kérlek...

- Shh, túl hangos vagy - mondja Louis szigorúan, de Harry nem hallja, mert érzi, ahogy a forróság tetőzik a golyóiban, érzi, hogy közeledik az orgazmusa, de aztán az élvezete elkezd szivárogni a farkából, mielőtt Harry teste ki tudná engedni, megfeszül a párnába sírva, miközben a játékszer erőteljesen fejni kezdi. Olyan jó érzés, és Harry soha nem akarja, hogy abbamaradjon, még akkor sem, ha állandóan az orgazmus határán van. Szívesen alávetné magát ennek az édes kínzásnak minden nap, ha tehetné.

Majdnem túl intenzív, sokkal durvább, mint Louis ujjai voltak, de Harry nem tudja elmozdítani a játékot még egy centiméterre sem, és kénytelen elfogadni. Vadul rángatja a csípőjét, miközben még több ömlik ki a ketrecbe zárt farkából. Könnyek kezdenek szivárogni a szeméből, és felnyög, szétveti a lábait, hogy kétségbeesetten próbáljon enyhíteni a nyomás egy részén, és zokog, amikor csak rosszabbá teszi ezzel.

- Drágám, édesem, csendben kell maradnod - mondja Louis, és Harry hirtelen realizálja, hogy Louis az arca elé térdelt. Félrelöki a talárját, hogy kivegye a farkát. Harry szájában összefut a nyál, megpróbál előrehajolni, kidugja a nyelvét, hogy megnyalja Louis farkának nedves végét. Louis felkuncog. - Tessék, kincsem.

Előre tolja a farkát, és Harry szétnyílt ajkai közé csúsztatja. Harry ismét felszabadultan nyög, most, hogy tudja, hogy a hangjai tompák lesznek. A játékszer még mindig rezeg benne, és felnyög, ahogy Louis mélyebbre csúszik, egyre mélyebbre, amíg Harry torkának hátsó részét nem ütögeti. Úgy érzi, mintha minden érzéke túlpörögne, a fejében lévő zúgást felülírja a sűrű ondójának mocskos csöpögése, amely az alamizsnás tálba csöpög, és a nedves cuppogó hang, ahogy Louis újra és újra elkezdi előretolni a csípőjét, beledöfve Harry szájába, miközben Harry nyögdécsel és próbál mozdulatlanul maradni.

Harry még mindig sír, és érzi, hogy könnyek csorognak le az arcán, az egész teste egyre gyengébb és gyengébb, ahogy a golyói kiürülnek. Louis még egy centivel előrébb nyomul, és Harry öklendezik, a szemei fennakadnak, ahogy megpróbálja még mélyebbre engedni Louist, függetlenül attól, hogy a teste mit bír el. A játéknak a farkánál rezgő része a golyóinak hátsó részéhez is felnyomódik, és azok olyan érzékenyek, és... bassza meg, Harry nem tud gondolkodni, Harry nem kap levegőt, de nem is érdekli, annyira arra koncentrál, hogy csendben maradjon, és Louisnak jó érzést okozzon, miközben Louis segít neki, hogy újra jobban érezze magát.

- Bébi, olyan jó vagy ebben - mondja Louis, amitől Harry még akkor is előredől, amikor a térdei már remegnek. – Te... baszki, igen, így! Tetszik az új játékszered?

Harry bólogat, és nyöszörög, miközben újra Louis farkát nyalja. Tényleg imádja az új játékszerét, állandóan használná, ha tehetné, amíg ki nem feji, aztán még tovább, amíg el nem ájul, és Jézusom, mi baj van vele?

- Szerelmem, azt hiszem, végeztél - mondta Louis. Harry rájön, hogy a csöpögő hangok abbamaradtak, annyira a saját fejében ragadt, hogy észre sem vette. Louis végigsimít az arcán, és azt mondja - Ez gyorsan ment, ugye?

Harry felnyög, és kihúzza magát, köhög egy kicsit, és felnyalja a nyálcsíkot, amely még mindig összeköti a száját Louis nyálas, nedves farkával. - Nem akarom abbahagyni

Louis sziszeg egy lélegzetvétellel. - Harry...

- Kérlek, én nem.. én akarom, hogy te legyél az első aki elmegy - dadogja Harry, úgy érzi, mintha valaki más vette volna át az irányítást az elméje felett, és minden alantas ösztöne a felszínre tör. - Kérlek, Louis, kérlek...

Egy csuklással vágja el, ahogy tényleg kezdi érezni a szárazra fejés hatását, a lágy farkából sokkal ritkábban csöpög, mint amennyire fájdalmas a bizsergés, amit kezd érezni.

- Nem fog sokáig tartani - motyogja Louis, visszavezeti a farkát Harry szájába, a hajába túr kezével és stabilizálja. - Tessék, drágám, olyan jó érzés vagy.

Harry teljes erőből leszopja Louist, és néhányszor öklendezik, miközben megpróbálja Louist olyan mélyen magába szívni, amennyire csak tudja. Minden alkalommal, amikor visszahúzódik, nyelvével végigsimít Louis résén, megízlelve a sós előváladékot, miközben Louis egyre közelebb kerül az orgazmushoz. Alig egy perc múlva Louis figyelmezteti Harryt, hogy mindjárt elélvez, Harry pedig csak boldogan hümmög, majd újra felnyög, és Louis farkába fojtja a hangját. Annyira akarja, olyan mintha robotpilóta üzemmódban lenne, és arra programozták volna, hogy csak egy dolgot akarjon, és csakis azt az egy dolgot.

- Bassza meg - nyögi Louis, és előre löki a csípőjét, amikor elkezd elélvezni. Harry boldogan nyeli le, igyekszik nem hagyni, hogy kifolyjon a száján, de érzi, hogy néhány csepp lecsúszik az állán. Tisztára nyalja Louist, próbál rajta keresztül helyettesítőleg élni. Már eltűnt az a furcsa féltékenység, amit az utolsó pár alkalommal érzett, amikor Louist orgazmusra késztette, miközben ő maga a faszkalitkába volt bezárva, és most Harry csak arra vágyik, hogy Louis jól érezze magát.

Aztán nyöszörög, mert a vibráló játék nagyon kezd fájni.

- Fáj - szajkózza, előre dőlve a párnára, és az öntudat szálaiba kapaszkodva.

- Itt vagyok, itt vagyok - mondja Louis gyorsan, átnyúlva fölötte, és kikapcsolja a játékot. Kicsúsztatja alóla a tányért, amibe élvezett Harry, éppen azelőtt, hogy Harry teljesen a földre rogyott volna, csont nélkül és annyira jóllakottan, amennyire csak lehet, tekintve, hogy a teste még mindig egy olyan orgazmus szélén áll, amely még néhány hétig nem fog bekövetkezni. Basszameg!

Miután kicsúsztatja a játékot Harry fáradt testéből, Louis végigsimít a haján, és dicsérő szavakat mormol, amelyeket Harry nem igazán tud felfogni, de tudja, hogy szereti Louis hangszínét.

Végül Harry az oldalára gurul, és megragadja Louis kezét, magabiztosan teszi most, hogy valamennyire elbeszélgettek arról, hogy mit jelentenek egymásnak.

- Olyan jó vagy, hogy ezt csinálod - suttogja neki Louis, és a füle tövét csókolja, miközben szorosan hozzábújik. - Hihetetlen vagy, Harry, ugye tudod?

Harry boldogan motyog egy "Köszönöm"-öt, lehunyja a szemét, és érzi, hogy Louis átöleli. Még több hét van hátra, mire a nagyböjt végleg véget ér, de azzal, hogy Louis vigyáz rá, és Isten kedvében jár, Harry úgy érzi, hogy meg fogja csinálni.. mintha bármire képes lenne.