9.

175 17 3
                                    

A konyhába kiülve éppen hallgattam, ahogy a stúdióból szűrődött ki egy kis halk zene, míg Andris a konyhában forgolódott, mint egy igaz háziasszony. Marci végül már a saját ételét falatozhatta a szobában, míg mi a konyhában szó nélkül csak élveztük egymás jelenlétét. Éppen az asztalnál ültem és a telefonomat nyomkodtam, intéztem a munkáimat és frissítettem egy kis infót Kaminak, hogy tisztába legyen miújság.

"mostmár lestalkolom a lokátorod megjegyzem, hogy hol laknak ezek"

Írta, amire enyhén elmosolyodtam. Kis stalker nem bírja ki, hogy ne kémkedjen. Szokásosan jött a dumáival, hogy egyből bepalizgatok úgy, hogy eddig azt mondtam nem akarok semmit. Még mindig nem tudom mi ez a helyzet, ami itt Andris és köztem folyik. Jelenleg csak szimpatikusak vagyunk egymásnak, nem vagyunk együtt csak létezünk a másikkal. Alapból nem gondolom, hogy szüksége lenne bárkire, nekem meg időm nincs, hogy fent tudjak tartani egy hosszútávú kapcsolatot ismételten.

- Ne a telefonodat nyomkodd beszélgess velem. - Jött oda hozzám Andris. A mobilomat kikapta a kezemből és zsebre vágta, majd vissza fordult a pulthoz, hogy megkavargassa az ételt.

Mellé szegődtem és néztem, hogy mit csinál. Éppen adta hozzá a tésztát a rotyogó szószhoz, amit elkezdett keverni, hogy a tészta mindenhol jó legyen.

-Segítsek valamiben? - Kérdeztem, amire csak rázta a fejét.

- Nem, kösz, ülj le nyugodtan mindjárt szedek neked, már kész az étel. - Adott gyorsan a homlokomra egy puszit, amitől akaratom ellenére megint elvörösödtem. Nem vagyok még hozzá szokva ehhez az egészhez, főleg, hogy még mindig nem értem mi folyik itt. Vissza ültem az asztalhoz, Andris pedig elém és maga elé tett egy-egy tányért. Annyira jól nézett ki az étel, valaki tényleg nagyon jól tud főzni.

- Köszönöm, jó étvágyat! - Láttam neki egyből. Olyan ízletes volt már az első falat, hogy azt hittem orgazmust kap a szám. Elképesztően jól kijönnek az ízek, a fűszerezés, minden.

- Ízlik? - Nevet fel Andris, amint meglátja az arcomat, hogy milyen szinten élvezem a kaját, amit ő készített.

- Zseni, imádom. - Beszélek neki teli szájjal, amire csak mosolyog egyet. Ő lassan evett, minden falat után rám nézett és mosolyogva kémlelte az arcomat. Ismertem ezt az arcot. Érzem, hogy oda van értem és nem tagadja a testbeszéde. Minden mozdulata elárulja. Aranyos...

- Sugi - töri meg a csendet, amint befejeztük az ételünket. Fejemet felkapva nézek rá, látom kicsit elkomolyodott, miközben az arcát törölgette egy szalvétával. - Holnap nem dolgozhatsz. - emelte fel a fejét, hogy a szemembe nézhessen.

- Mi? - Kérdeztem vissza értetlenkedve. Miaz, hogy csak így kijelenti, hogy nem dolgozhatok? Akkor dolgozok, amikor akarok és az általában mindig van, mert folyamatosan van munkám, alig érem magam utol.

- Holnap nem dolgozhatsz, mert van programunk - Rakta le a szalvétát az asztalra, majd felpattant a székből és a kezemért nyúlt. Megfogtam a kezét és követtem a szobájába, ahol a kaja kóma kidőlése előtt én még az ágya mellett állva néztem.

- Miért nem dolgozhatok? Mit találtál ki? - Kérdeztem, amire csak egy kacér mosoly jelent meg az arcán.

- Amiatt ne aggódj, nem lesz semmi durva, csak elmegyünk valahova ketten, hogy ne folyamatosan a munkán járjon az agyad, mert elég fiatalon ki fogsz égni baba. - Nézett rám, aztán mind a két karomat megragadva megfogott és maga mellé húzott az ágyba. Mellé kerültem, először neki háttal. A derekamat megragadva dobott át a másik oldalára, utána pedig maga felé fordított, ahol amint egymással szembe kerültünk kicsit lefagyott a mozgása. Arcára tettem a kezemet és elkezdtem cirógatni, ami nagyon tetszett neki. Pihentetően becsukta a szemét hozzá, míg élvezte az érintést. Derekamat megragadva közelebb húzott magához és ismételten megcsókolt. Mostmár én is meg akartam csókolni, rendesen vágytam Andris érintésére, mert jól esett és olyan rég nem érzett jó érzéseket keltett bennem, amik mélyen belül el voltak nyomva. Lassan és érzelmes érintésekkel bújtunk egymáshoz és továbbra is így csókolóztunk, amíg nem kezdte el vezetni kezét a testemen. Először a fenekemhez ért gyengéden, majd amint éreztettem vele, hogy nekem tetszik amit csinál durvábbra váltott és már nem csak simogatta, hanem markolgatta is azt.

Telefonom rezgett ami, még azóta is a zsebében lapult. Elválva egymástól kivettem a telefonomat a zsebéből, sajnos 1 darab hívást sem hagyhatok ki.

- Dani hív... - Kap el hirtelen egy rossz érzés, nekik még kint kéne lenniük Balin, oda mentek nyaralni Lénával. Miért hív? Holnap jönnek haza a gépükkel.

- Az ki? - Kérdezi Andris, miközben felült ő is az ágyon és a rasztáit igazgatta.

- Munkatársam, egy pillanat. - Csitítottam majd felvettem a telefont. - Haló? - Kérdezek a telefonba.

- Sugár, annyira örülök, hogy felvetted, képzeld most hozták be Lénát itt a korházba Balin, nem érezte jól magát. - Hallom a hangjában az aggodalmat. Én is ledöbbenek, egyből felpattanok és a körmeimet rágcsálva kezdek el izgulni.

- Mi történt? Minden rendben? - Kérdeztem, amire egy mély levegőt vett.

- Tudom, hogy kurva korai, de Léna babát vár. - Nem tudta folytatni a mondatát mert annyira lesokkoltam, hogy egyből bele kellett szólnom.

- Micsoda? Tényleg? Ő tudott róla? Végtére is 22 évesek vagytok mind a ketten, belefér, de jól van?? A baba? - Támadom le sok kérdéssel, amire alig tud válaszolni.

- Léna is most tudta meg, eddig nem volt rosszul, most elkezdődött és a korházban kiderült, de úgy gondoltuk, ha már összeházasodunk, akkor nem baj, ha becsúszott, a baba is jól van, csak Léna kicsit átkozza magát, hogy nem figyelt jobban a jelekre, de mondtam neki, hogy ne aggódjon és, hogy én örülök ennek a hírnek. - Mesélte már sokkal nyugtatóbb hangon.

- Léna biztos megijedt, tudod milyen. Holnap ugye jöttök haza? Át akarok ugrani valamelyiknap akkor 2 dologhoz is gratulálni, meg csak megölelgetni benneteket... ROHADTUL MEGIJESZTETTÉL BASSZA MEG! - Akadok ki a végére.

- Ne haragudj Sugi, amint hazaérünk írok, most viszont vissza megyek Lénához, kicsit ápolom a lelkét, aztán összepakolunk és holnap jövünk haza! Na puszi! - Tette le a telefont. Egy hatalmas mély levegőt vettem és leültem az ágy szélére. Andris nevetésére kaptam fel a fejemet.

-Miaz bazdmeg, mit nevetsz? - Nézek rá, amire csak a hátára fekszik és az ölembe zuhan, majd megpöcköli az orromat.

- Be voltál feszülve mint a szar. - Mosolyog gúnyosan, amire megbököm én is az orrát.

- Mivan faszos, vissza jött a beképzelt éned? Eddig tartott a nagy kedvességed? - csipkelődök, amire felpattan az ölemből és egyből nekem ugrik, hogy ledöntsön az ágyon és felettem legyen. Pimasz kis mosolygása után elkezdte harapdálni az alsó ajkát. Magamhoz húztam és a fülébe súgtam valamit.

- Ha akarsz valamit, akkor szépen inkább át megyünk hozzám, ahol nem zavarjuk a szomszédokat. - Suttogtam fülébe, ettől mindig a hideg rázta, ami számomra túl vicces volt, de imádtam.

- Akkor hívok egy taxit és menjünk át! - Dörzsölte össze tenyereit és már nyomkodta is telefonját.

182 || Ekhoe ff. || Where stories live. Discover now