Cortez húga-Mi lett volna ha...?

Szeptember 15.-Lia szemszöge

Ennyire még sosem vesztem össze a bátyámmal...Na,de az elejéről.
-Jóreggelt álomszuszék-simítja meg a karomat Zsolti.
-Jóreggelt:) Mennyi az idő?-kérdezem.
-7:15. Nem tudtam,mikor szoktál kelni,ezért nem keltettelek 7-kor.- mosolyog rám,mire hálásan biccentek.
-Kimegyek,ameddig átöltözöl.
-Oké.
Felvettem egy bőfazonú szakadt farmert egy fehér pólóval,amin egy gördeszka volt. De csak a vonalai voltak megrajzolva. Megfésülködtem,majd feltettem egy kis szájfényt és szóltam Zsoltinak,hogy bejöhet.
-Csinos vagy-szólt,amikor belépett.
-Kösz-mondtam elpirulva.
-Gyere,menjünk.
Kimentem a szobából,majd benéztem Cortez szobájába. Nem kellett volna... Cortez és Viki egymást átkarolva aludtak. Meztelenül. Mi a francot művel a bátyám??
A sírás határán voltam,amikor egy kézt éreztem a vállamon.
-Nyugi-suttogta Zsolti,mire biccentek.
Lementünk a lépcsőn,majd felkaptam a Conversem és a farmerdzsekim és indulhattunk is. Nem kockáztattam meg,hogy gördeszkával megyek,mert minden kurva vizes volt.
-Nagyii,elmentünk-szóltam neki.
-Várj! Szólj a bátyádnak!-szólt rám,mire óriásit sóhajtottam.
-Cortez! Keljetek fel!-üvöltöttem,amikor felértem.
-Mivan szaros?-kérdezte Viki.
-Ne beszélj így velem,mert megtalállak fojtani.-vigyorogtam rá erőltetetten.
-Megyünk hugi-mosolyodott el Cortez.
Megforgattam a szememet,majd lefutottam Zsoltihoz.
-Mehetünk?-kérdezte.
-Aha-bólintottam határozottan.
Zsolti átkarolta a vállamat és így mentünk el a suliig.

-Sziasztok-köszöntem.
-Cortez?-kérdezte Ricsi egyből.
-Jó volt az éjszakája.-morogtam.
-Uhh-mondta Ricsi.
Elbeszélgettünk mindenről,amikor is 7:50-kor megjelent Cortez...Vikivel. Még itt is el kell viselnem?? Nemár.
-Sziasztok-visította Viki. Mi a fasz?
-Heló-köszöntek vissza a többiek. Zsolti és én csak tovább beszélgettünk.
-Hugi-szólt Cortez.
-Mivan?-kérdeztem idegesen.
-Bocs,hogy úgy viselkedtem tegnap.
-Aha,oké.-mondtam kicsit sem meggyőzően.
-Béke meki?-kérdezte,mire Zsoltinak felcsillant a szeme.
-Kik jönnek?-kérdeztem vissza.
-Ricsi,Dave,Viki,én-sorolta,nekem pedig elakadt a lélegzetem. Basszus...nem cseszhetek ki ennyire Zsoltival. De semmi kedvem sincs nézni Viki fejét.
Félve Zsoltira néztem,aki csalódottan nézett engem. Áhh...ilyenkor olyan cuki.
-Megyünk. De ha bármit beszól..- utaltam Vikire,mire Cortez biccentett,de Viki nem vette ennyire lazán.
-Mivan? Van nevem is taknyos!-förmedt rám,mire idegesen elröhögtem magam. Majd megláttam egy embert,akinek egyből a nyakába ugrottam.
-Sziiia-köszöntött,miközben majd' megfojfottam őt.
-Szia-köszöntem Márknak.
-Mivan? Pasizik a taknyos?-hallottam meg Viki hangját.
-Héj. Elég-szólt neki Cortez,mire önelégülten elmosolyodtam.
-Kösz mégegyszer-vigyorogtam Márkra.
-Semmiség. Megyek fel-biccentett.
Megfordultam,Zsolti csalódottan nézett.
-Csak barátok vagyunk-mondtam neki,mire hitetlenkedve biccentett.
-Na gyere-ragadta meg a karomat,majd behúzott a suliba. Kint még ott állt Viki,Cortez,Ricsi és Dave. De most nem érdekelt.

-Megyünk büfézni.-közölte,mire elröhögtem magam. Hova máshova vinne? Az az ő szenthelye.:)
-'Napot. Szeretnék kérni egy chipset,két kólát,egy citromos mignont és egy melegszendvicset ketchuppal. Félbevágva-diktálta Zsolti,mire hitetlenül elröhögtem magam. Istenem,ez az ember hatalmas fazon!
A büfés néni vigyorogva kiadta (hát persze,neki sok pénz) és mielőtt kifizethettem volna,Zsolti megcsapta a kezemet és odaadta a pénzt.
-Kösz-mondtam röhögve.
-Ez természetes-mondta vigyorogva.
-Köszönjük-mentünk el.
Beleharaptam a mignonomba,majd letettem a táskámat a terembe és visszamentem Zsoltihoz.

-Heló-köszöntem Zsáknak,Gábornak és Kingának.
-Szia-jött oda hozzám Kinga-Gratulálok! Végre kinéztél egy normális pasit!-mondta vigyorogva,én meg értetlenül meredtem rá.
-Neeem! Zsolti csak barát!-mondtam picit túl hangosan,mert Zsolti felkapta a fejét-Más tetszik-mondtam.
-Ohh.-mondta Kinga letaglózva-Ki??-vigyorgott.
-Hahh. Gyere-ragadtam meg a karját,majd kivezettem a mosdóhoz.
-Ígérd meg,hogy nem mondod el senkinek! Még Reninek sem.-motyogtam.
-Jójó persze.-mondta izgatottan.
-Arnold.-suttogtam,a véleményét várva.
-Megőrültél?? Cortez megfog téged ölni!!! És Arnoldot is!-üvöltötte nekem,mire hátratántorodtam.-Amúgy jó választás. Csak stréber és okoskodó. De ha neked ez bejön...-vonta meg a vállát "engem nem érdekel,ha elcseszed az életed" stílusban. Köszi.:)
-Jah. Eléggé bejön-mondtam-Zsolti is jóképű meg vicces,de-fojtottam belé a szót,mert éppen mondta volna,hogy "mit képzelek magamról,2 fiú egyszerre???"-nem az esetem. Legjobb barátomként eltudom képzelni. De többnek semmi képpen sem. Nem tudok fiúként ránézni. Csak barátként.- mondtam Kingának az igazat. Mert tényleg így gondoltam Zsoltira. Mint egy lelkitárs. De semmi több...