Szétszórt/ Benisso ff

~One~

Beköszöntött a December közepe, ami nálam, mint minden évben a karácsonyra készülődést jelentette. A barátnőimmel terveztem ma elmenni "shoppingolni" ugyanis az kissé fura lenne, ha a szüleimmel megyek el vásárolni ajándékot a családomnak. Na meg a testvéremnek. 

  Imádom a Decembert. Ez a hónap már teljesen az ünnepekről szól, meg az év végi mulatásról. Nekem már novemberben karácsonyi hangulatom volt, és ez azóta nem változott, mert eléggé szeretem ezt az alkalmat. Szeretek rákészülődni, ajándékokat vásárolni, és készíteni. Mindig a tökéletes ajándékokra törekszek. Nem tudom. Nálam ez amolyan minimalista dolog. 

-Nem hiszem el, hogy pont a legforgalmasabb napon kell vásárolnunk- forgatta meg unottan a szemét Bori, az egyik legjobb barátnőm. 

-Ezen a napon érek rá csak- vontam meg a vállamat, majd belebújtam a kabátomba.

-Szerintetek találok egy helyes palit a plázában? - gondolkozott hangosan Dorina, mire mindenki felnevetett. -Most mi van?

-Ennyire felakarsz szedni valakit? - ráncolta a homlokát Jázmin. 

-Jaj már! Neked ott van Bence! Ő híres. Te nagyon-nagyon szerencsés vagy! De nekem KELL egy pali. Már vagy négy hónapja szakítottunk Dáviddal! Ő meg már boldogan mutatkozik a párjával! Nekem miért nem lehet? - sopánkodott panaszosan Dorina. Hát..tőle ezt már megszoktuk. Szeret szerelmes lenni.

-Mit számít az, ha valakinek van -e pasija, vagy nem? - szólt közbe Emma, miközben az ajtóban várt ránk. -Inkább induljunk. Majd kiderül lesz -e palid- hagyta rá ennyivel.

-Adom az ötletet- feleltem, majd felkaptam a telefonomat, és bezártam az ajtót. Elsétáltunk a metro állomásig, majd mikor megérkezett, felszálltunk rá. Megmutattuk a bérleteinket, majd tovább beszélgetve haladtunk az Etele Pláza felé. 

-Amúgy halljátok- szólalt meg hirtelen Bori, mire mindenki odakapta a fejét. Mármint csak a mi társaságunk.  - Januárban van a szalagavatónk.

-Jaj, neee! - kiáltott fel Jázmin. Na, erre már pár civil ember is felénk nézett. -Elnézést! -majd visszafordult hozzánk. - Elfogom törni a lábamat a magassarkúban.

-Dehogy fogod! - veregettem meg a vállát. -Majd vigyázol.

-De miért nem lehet Bence a táncpartnerem??

-Mert Bence nem idejár- sóhajtott egy nagyot Dorina. Mindennap elmagyarázzuk Jázminnak, de nem érti meg. 

-A rák enné meg az igazgatóságot- fintorgott, majd felhúzta a lábait, és megnézte a telefonján az időt. 

-Ne mondj ilyet. Amúgy meg: ott lesz, csak nem vele fogod táncolni a keringőt. Nyugi. Ha vége, akkor úgyis odamegy, aztán felkér- simogatta meg a haját biztatóan Emma.

-Megjöttünk- szólt közbe Bori, mire felálltunk, és megpróbáltuk kikerülni a tömegnyomort. 

Maradjunk annyiban, hogy nem erre számítottam. Azt sajnos tudtam, hogy ma, szombaton rengetegen fognak lenni, hisz ez már tényleg a karácsonyi ajándékok szezonja, de ami itt volt...mintha egész Pest benyomult volna a plázába. És nem túlzok.

-Nos- köszörültem meg a torkomat. -Mi lenne, ha szétválnánk? Mindnekinél van pénz, telefon. Menjünk el abba a boltba, ahova eredetileg jöttünk. Meg ha vásálunk egymásnak, azt ne lássa már meg a másik- magyaráztam, szerintem jogosan. 

-Oké, Nara, ez jó ötlet! - helyeselt először Jázmin. -Minél hamarabb kijutunk erről a helyről, annál nyugodtabb leszek. -Akkor külön válunk. Viszont egy ember letudja adni a kabátokat? Csakhogy ne cipelje már mindenki.

-Oké, én elviszem! - ajánlotta fel Emma. -Találkozzunk kettőkor ugyanitt!

-Meglesz- kacsintottam, majd levettem magamról a kabátomat. Az ujjába raktam a sálamat valamit a sapkámat, majd Emma kezébe nyomtam. -Köszi.

-Bármikor- mondta, majd körbe fordult, mert a többiek is kezdték a kezébe adogatni a ruhájukat. 

Én először a Rossman felé vettem az irányt, ugyanis tudtam, hogy ott találni fogok egy-két holmit a barátaimnak. Minden lány szeret sminkelni, nem? Beérve, parfümillat fogadott. Egyenesen a sminkek, és egyéb részekhez mentem, és neki álltam keresgetni. Már kilencedik óta legjobb barátok vagyunk, így kitudtam sajátítani a megfigyelő képességemet, hogy meglessem, miket használnak. 

 Egy - kettő kozmetikai cuccot vettem, amit majd elosztok a lányok között, ha hazaértünk. Ezek után a Müller felé igyekeztem. Elég drága bolt, de csak benézni szerettem volna. Ahogy sejtettem, nem találtam olyan dolgot, amit akartam. Ezután a  Libribe mentem. Bori és Dorina imád olvasni, ezért Dorinának beszereztem a Twilight első részét, Borinak pedig a Percy Jackson harmadik részét, mert azt nem olvasta. Valamint a húgomnak, aki most lesz tizenöt, neki a Bexi sorozatot.

Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar végzek. Egy óra volt. A mozgó lépcső felé vettem az irányt. Közben írtam egy üzit Emmának, hogy megyek a kabátokért.

 A mozgólépcsőn állva, a telefonomba merültem, hisz értesítésem jött, miszerint megjött anyuék karácsonyi ajándéka. Erre elvigyorodtam. De a boldogságom rögvest elszállt, ugyanis a mögöttem álló, negyvenes pasi, belém jött, mire elvesztettem az egyensúlyomat, és az előttem lévő srácra estem. Őt is váratlanul érte a történtek, de elég ideje volt ahhoz, hogy elkapjon.

-Öhm...köszi- tűrtem zavartan a fülem mögé egy hajtincset, és a kelleténél talán jobban el is vörösödtem.

-Nincs mit- felelte, majd segített felállni. -Megvagy?

-Aha, tényleg köszi.

-Tényleg nincs mit- vigyorodott el, majd a táskáimra nézett. - Te vagy  a Mikulás?

-Miért ne?- feleltem vállat vonva. -Csak segítő vagyok.

-Úúúú, ez nagyon izgi- röhögött. -Amúgy Benjamin vagyok.

-Nara- nyújtottam a kezemet. -Nagyon ismerős vagy.

-Benisso vagyok. A Benisso x Hepi formációból....- magyarázta, mire elkerekedett a szemem....

Halika! Íme az első rész!! Ha tetszik, akkor vote/komment! Élveztem írni ezt a fejezetet. Mondjuk...augusztus van, és én karácsonyi részt írok........Na mindegy!Pusza💖💖

Helga