Mámor(Pogány Induló ff)

Ketten

Misi kirakta a számom. Úr drága Isten kurva izgatott vagyok. Mivan ha nemfog tetszeni az embereknek? Mivan ha nem tetszik Marcinak? Úristen....

-Hé! Menj haza, majd irok ha van valami okés? Látom rajtad hogy fáradt vagy! - mosolygott rám Misi

-Köszönöm! - megöleltem, majd szóltam Andrisnak hogy megyünk.

Otthon a fiúk valami filmet néztek. Csináltam nekik popcorn-t, én pedig bementem a szobámba. Nem is tudom. Lehet kicsit többet vártam ettől. Hogy egyből megfogják hallgatni egy csomóan, dehát ez mégsem így van. Csalódottan feküdtem el az ágyon, csak annyit érzékeltem hogy valaki bemászik mellém és átkarol,után már teljesen elnyomott az álom. Másnap Marcin keltem.

-Jóreggelt babe!-mosolygott rám

-neked is Marcim!-pusziltam meg

-Nemtudom láttad e, de nagyon sok meghallgatás van az új számodon.És nekem is nagyon tetszik.Büszke vagyok rád bby.!-csókolt meg

-Köszönöm.Tudod ez nekem nagyon sokat jelent.-mosolyogtam rá

-Tudom baba.És tényleg,kibaszott büszke vagyok rád.Alig várom hogy legyen közös számunk.-vigyorgott

-Én is-nevettem-Van valami terv mára?-néztem rá kérdőn

-Koncertem lesz. Örülnék ha eljönnél,esteleg előadhatnád a számod!-mosolygott rám

-Csodás lenne!-nyomtam egy puszit az arcára-Mikor lesz?

-Hatkor.

-És most mennyi az idő?

-délután egy!-vigyorgott

-Aztakura.Eddig aludtam-nevettem.-Okés csin valamit enni,utána meg nemtom.Unatkozzunk a koncertig.Hol is lesz?

-Akva.

-Andris is jön?

-Valakinek elkell minket vinnie.De fellépni nemfog.

Bólintottam,majd kimentem köszöni a srácoknak.Mindenkitől kaptam egy nagy ölelést.Jólesik hogy büszkék rám.Ebéd után bevert a kajakóma,úgyhogy a koncertug pihiztünk.

-Babaa!Lassan készülődj-szólt rám Marci fél öt körül.

-Okés.-mosolyogtam rá.felvettem egy egyszerű trapéz fekete gatyát,és egy újságmintás rövidujjú haspólót.Gyors mecsináltam a sminket meg minden hülyeséget.

-Mehetünk?-jött be Marci-Csini vagy!-Csókolt meg

-Köszi!-csókoltam vissza

Az Akva előtt elkapott egykis deja vu.Mármint vágjátok azvolt minden almom hogy a színpadon álljak és halgassam ahogy az emberek a zenémet üvöltik.Nos igen.Amíg más tizenkét évesek barbie babát akartak meg hercegnőset játszottak,addig anno a szobámban ültem és szövegeket hallgattam,írtam elemeztem.És most itt vagyok.

-Megvagy?-karolta át a derekam  Marci.Bólintottam,mire megcsókolt.

-Najó,menjetek szobára drágáim-szólt közbe Andris.

-Ünneprontó geci!-nevettem el magam.

-Tudom mennyit jelent ez neked!-ülelt meg.-Na menjünk!

Lassan kezdődik a koncert.Ideges vagyok,és egy kicsit Marci is izgul,Úgyhogy egymást ülelve vártuk a kezdést,amik egy ottdolgozó pali beszólt Marcinak hogy kezdhet.A zártosztály ütemei felcsendültek,Marci pedig üvöltve bevonult a színpadra

-Na mivan Akva? Nyomjuk meg a bulit!-üvöltötte.

*Sziasztookk,új rész!!Laptopról írtam úgyhogy minden íráshiba és stb miatt sorry.Ha tetszett légyszi vote/komment.Mindenkit puszilok legyen csodás napotok.Holnap hozom az ÚJ részt.Puszii*

Bori<3