Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ujjaimmal finoman megveregettem a dolgozószoba ajtaját. Most nem érzem azt az idegességet és rémületet, mint először, amikor félénken kopogtam az ajtón. Daisy rendben van és már ismerem az összes lépést ehhez a tánchoz. Akár csukott szemmel is.
- Befelé - szól ki Zane.
Kihúzom a vállaim és benyitok, a francba, az előbb lenyelt blinik bukfencezni kezdjek a gyomromban. A haja nedves és egy ropogós, krémszínű ing van rajta, amely felfedi erős nyakát. A belőle áradó nyers hatalomtól és férfiasságtól elakad a lélegzetem. Megkeményítem magam, hogy ne látszódjon rajtam semmi.
- Jó reggelt - üdvözlöm. Külsőleg hűvös vagyok, mint egy uborka, belül, irracionális, tüzes káosz van. Nem vesztegeti az idejét udvariaskodásra.
- Meztelen a puncid a ruhád alatt? - Kérdezi.
A franc essen bele. Ha az volt a szándéka, hogy kihúzza a szőnyeget a lábam alól, akkor kiválóan sikerült neki. Légzésem határozottan gyorsabbá és hangosabbá válik. Gúnyosan felemeli az egyik szemöldökét.
- Ööö....nem.
- Vedd le a bugyidat. Többé nem viselsz semmit, amíg ebben a házban tartózkodsz vagy ha velem vagy. A szemem tágra nyílik. Mi a szar? Ez aztán arrogáns!
- Mi a helyzet akkor, ha megvan? - Kérdezem csipősen. - Csak vérezzem össze a bútoraidat?
- Nem emlékszem, hogy megtiltottam a tamponok használatát.
Gyenge védekezésként megvető és elutasító tekintettel nézem, mialatt leveszem a bugyimat és összegyűröm a markomban.
- Nos, mivel neked mindegy, én biztonságban érzem magam bugyiban, amikor megvan.
