Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Hacsak nem részeg kábulatban esek az ágyba, akkor általában nagyon éber alvó vagyok, és a legkisebb zaj is felébreszt. Nem tudom, hogy mi, de egy zaj átszűrődik az álmomon. Szemeim hirtelen kinyílnak. A szobát, csak egy kékes éjszakai fény világítja meg, amit a fürdőszoba falán található konnektorba dugtam. Feszülten hallgatok és újra meghallom. Léptek. Valaki jön fel a lépcsőn. Valaki megáll az ajtóm előtt. Néhány másodpercig, bárki is az, csak áll. Aztán az ajtó kinyílik. Ez ő! Gyorsan lehunyom a szemeim, és úgy teszek, mintha mélyen aludnék. A résnyire nyitott szemeimen keresztül látom, ahogy az ágy felé közeledik. Megáll fölöttem, és lenéz. Rendkívül nehéz alvást színlelni, és egyenletesen, mélyen lélegezni, miközben a testem minden egyes rohadt sejtje azt kiáltja, hogy kapcsoljam fel a lámpát és hívjam őt az ágyamba, de az emlék, hogy mennyire ridegen bocsátott el engem korábban, még nyers és vérzik. Egy örökké valóságnak tűnő idő után lehajol, és csendesen letesz valamit az éjjeliszekrényre. Megfordul, és az ajtóhoz sétál. Már túl van a szoba felén, amikor valami megállásra készteti és visszajön. Néhány szívdobbanásnyi pillanatig nem csinál semmit, csak áll ott és alig hallhatóan lélegzik. Aztán megragadja a paplant, és óvatosan felhúzza a mellkasomra, lágyan betakarva a testem. Majd felegyenesedik, odamegy az ajtóhoz, és hangtalanul becsukja maga mögött. A pokolba! Mi volt ez az egész? Annyira meg vagyok döbbenve, hogy nem mozdulok, miután hallom lépteit távolodni az alsó szint felé. Végül, felkapcsolom az éjjeli lámpát. Egy boríték van az éjjeliszekrényen. Ahogy feltépem, kiesik belőle egy nevemmel ellátott arany kártya, egy levél az új PIN-kódommal, és egy másik levél, amely értesít a hitelkeretemről. A szemem szinte kiugrik az üregéből. £ 10,000.00!! Hűű-haa. Azt akarod, hogy költsem a pénzedet, és így jobban érezd magad a viselkedésed miatt? Vedd úgy, hogy feladat elvégezve.
Másnap a reggelit kihagyom, mert nem tudok újra szembe nézni a hideg omlettel, a rózsaszínű és nyersnek látszó kolbásszal, vagy a tejbegrízzel. Csak egy csésze kávéra megyek le, és kirtartóan dolgozom az ebédig. Addigra megéhezem. Emberes - tányér Stroganoff bélszínt eszek meg egy halom rozskenyérrel és az egészet leöblítem egy orosz almás pitével. Laktatóbb, mint az amerikai változat, de mégis jó. Két órakor Noah és én lemegyünk a lépcsőn , és egy szürke Audi hajt és áll meg előttünk. Noah kinyitja a hátsó ajtót, és beszállok. Becsukja utánam az ajtót, és az anyós ülésre ül.
- Meg tudunk állni a Harvey Nicholsnál egy órán belül? Vennem kell valamit - szólok Noahnak.
Bólint, és oroszul utasítja a sofőrt. Húsz perccel később a sofőr kitesz minket az áruház előtt és Noah és én kisszállunk. Lifttel megyünk a férfi részlegig. Amikor odaértünk megkérdezek egy eladót, hogy merre találok Noahra való bőrkabátokat. Noah a homlokát ráncolja.
- Mit csinálsz?
- Veszünk neked egy barna bőrkabátot.
- Nekem? - Kérdezi, miközben meglepetten csóválja a fejét.
