Black ( harry potter fanfiction )

˙· 𐓏 | Gilderoy Lockhart

– Mindenki szálljon be az autóba! – utasította a gyerekeket Mr. Weasley. Miután mindenki beszállt az öreg fordba. Anne aggódva nézett az eddig még kis helyre. Hogy férünk ide be ennyien? Kérdezte magától Anne. Mr. Weasley észrevette Harry és a lány értetlen tekintetét, és válaszolt a ki nem mondott kérdésre. – Tágító bűbáj. – mondta a férfi.

Egy ideig az úton haladtak, de mivel késésben voltak, ezért Mr Weasley a magasba emelte az autót. Anne az ablakon át figyelte Londont. És a lány mosolyogva állította azt magában, hogy felülről nézve a város gyönyörű volt.

Mikor megérkeztek az állomáshoz leparkoltak egy helyre és sietve lépkedtek, maguk után húzva táskájukat.

– Siessetek! – legyezett előre kezével. Anne gyorsan átment a falon, és a Roxforti expresszen elfoglalt egy helyet. Kis idő múlva Draco tűnt fel az ajtóban a fiú körülnézett és beült a lányhoz.

– Milyen volt Weasley patkánynál? – kérdezte egy kicsit se kedvesen, Anne mintha meg se hallotta volna úgy válaszolt.

– Nagyon jó volt. – mosolyodott el a lány. A fiú arcán az undor nyomai tűntek fel, amikor egyszer csak kinyílt a kabin ajtaja és Hermione lépett be rajta. Mikor meglátta Draco-t, rögtön vissza fordult, de Anne szavával itt marasztatta a lányt. – Gyere Hermione! Draco nem is zavar tovább, épp indulni akart. Ugye Draco? – üzent a fiúnak a tekintetével. A fiú dühösen felállt, de egy utolsót még súgott Hermione fülébe.

– Ezt még vissza kapjátok! Hagyjátok békén Annet, már épp eléggé megváltozott. – mondta a fiú halkan, majd elhagyta a helyiséget.

– Mit mondott? – kérdezte a fekete hajú lány Hermione-től.

– Semmi különöset, csak sértegetett. – Anne keze megfeszült. Ezt még visszakapja a fiú. – Amúgy Harry és Ron hol vannak? – tereli el a szót Hermione.

– Velük jöttem ide, de fogalmam sincs. – rázta a fejét Anne. Vártak egy kicsit, de mikor a vonat elindult, a keresésükre indultak. Sehol sem találták őket. Addig keresték őket míg el nem jött a pillanat, hogy le kellett szállni a vonatról.

—

Harryék az ünnepségen sem voltak ott. A lányok már kezdtek igazán aggódni. Már mentek volna szólni egy tanárnak, mikor a Griffendéles helyiségbe belépve észrevették a két fiút.

– Ti meg hol voltatok? – kiállt rájuk egyszerre a két lány.

– Hadd mondjuk el! – mondta Ron és bele kezdett mondandójába. – Mikor menni akartunk Anne után az állomáson a fal nem engedett át. – mondta Ron. – Bepánikoltunk és apám kocsijával ide repültünk. – fejezte be.

– Ti hülyék vagytok? – kiállt rájuk Hermione. A két fiú segítség kérően néznek Anne-ra.

– Hermione-nek igaza van. – állt Hermione mellé Anne. – Mi van, ha bajotok esik? – kérdezte Anne. – Vagy rosszabb. Hogy valaki meglát titeket? – a lány homlokát masszírozta és lesújtó pillantást vetett a fiúkra.

– Ez rosszabb, mint amikor Piton elkapott minket. – mondta Harry, majd valami kifogást használva eltűnt a fiúk hálókörletében. Ron is követte, Anne és Hermione idegesen kiálltottak utánuk, de nem foglalkozva velük többet elvonultak a könyvtárba.

—

– Üdvözlök mindenkit, az idei első Sötét Varázslatok Kivédése órán. – szólalt meg a rózsaszín talárba bújtatott varázsló. – Gilderoy Lockhart vagyok. – a tanteremben sok lány száját halk sóhaj hagyta el. Egy valaki mégis érteltlen tekintettel méregette a tanár urat.

Ez a tanár biztos nem százas. – mondta magának Anne. – Az a rózsaszín talár. – Anne magában kinevette a férfit, majd nagy unalommal várta az óra további folytatását.

– Az első órát egy dolgozattal kezdjük. – mondta a varázsló. És mindenki elé egy 25 kérdéses dolgozatot tett le. – Húsz percetek lesz rá. Óra indul. – Anne, Harry és Ron Hermione lapjára meredtek és azt próbálták valahogy lemásolni. A doga végeztével, a tanár beszámolt róla, hogy nagyot csalódott bennünk és többet várt volna.

A tanár még egy meglepetéssel is készült nekik, ami végül nem a legjobban sült el. A tündérmanók nem voltak a legjobb ötlet az első órára.

Anne az ebédnél kitépett haját sírta vissza, míg Ron törött pálcáját próbálta újraéleszteni, ám az nem sikerült.

– Ez a Lockhart egy őrült! – mondta Anne barátainak, mire a Griffendél asztalnál ülő lányok dühös pillantást vetettek rá.

– Ugye? – fordult Harry és Ron a lányhoz, és együtt átkozták el vagy százszor a varázslót.