❝Az utolsó Black... ❞
╰ · 𐓏 koreanna: BLACK
▀▀▀▀ ˙· 𐓏 ' ⊹ 𓇼
❝Anne a Black ház legiffjabb tagja. Apjával, Sirius Black-kal él elrejtve távol a világ a szemeitől. Mikor megérkezik a roxforti levél, na csak akkor kezdődnek az igazi ka...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Anne a gyengélkedő felé vette az irányt, és mikor benyitott rögtön meglátta az ágyon fekvő barátját, akit egy egész Griffendéles csorda vett körül.
– Harry jól vagy? – állt oda a boszorkány a fiú mellé.
– Ó, Szia Anne. – lepődött meg a szemüveges. – Jól vagyok. – nyugtatta meg Anne-t. – Amúgy eddig hol voltál? – érdeklődött a bajnok.
– Csak valamit meg kellet néznem. – mondta el a fél igazságot Anne. – Örülök, hogy jól vagy és gratulálok a sikeredhez. – mondta boldogan a lány és lepacsizott a fiúval.
– Most már mindenki elmehet. – szólalt meg Madam Pomfrey. – A betegeknek pihenésre van szükségük. – utalt a két Roxforti bajnokra, akik a gyengélkedőben pihentek.
– Gyere, Anne. Menjünk! – fogta meg a kezét Hermione, ám túl erősen húzta meg a lányt, minek követkkeztében az egyik ágy melleet lévő szekrénynek ütközözz, mire az asztalon lévő pohár víz az egyik sebesültre borult.
– Jaj, nagyon sajnálom! – kezdte el törölgetni a betegről a folyadékot, utána egy kis idő múlva rájött, hogy ő boszorkány. Ezért előhúzta pálcáját. – Leperex. – mormolta halkan a Griffendéles. – Még egyszer nagyon sajnálom. – nézett fel Anne az előtte fekvő alara. – Cedric? – lepődött meg Anne a Hugrabugos láttán.
– Öhm, Szia... – akadt meg a fiú.
– Anne Black. – nyújtotta a kezét a lány, mire a fiú megrázta. – Griffendéles.
– Cedric Diggory, Hugraborgos. – mutatkozott be a fiú is.
– Láttalak téged is. – kezdett beszélgetésbe a lány. – Nagyon jó voltál. – mutatta fel a hüvelykujját nagy mosollyal az arcán.
– Köszi. – vörösödött el Cedric a bók hallatán. Ez a lány annyira különleges. Gondolta a fiú és egy széles mosollyal el köszönt a lánytól. – Anne. – ismételte el magának a lány nevét. – De szép. – nézett a boszorkány után.
—
– Bejön neked? – kérdezte már vagy századjára Hermione a barátjától.
– Talán. – válaszolt Anne.
– De hát csak most találkoztatok először.
– És? Létezik első látásra szerelem. Nem? – fordult ingerülten barátnőjéhez Anne. – Csak arra kérnélek, hogy Ron-nak ne mondj semmit. – fordult Hermione-hez.
– Miért? – kérdezte Hermione, pedig teljesen tisztában volt az okkal.
– Ron, mindig túl gondolja, és azt hinné, hogy segítek neki. Mivel Ron szerint ő ellenség. És, ha barátkoznék is Cedriccel, azt mondaná össze játszok vele. – panaszolta el a lánynak Ron idegesítő dolgait.
