Hyunjin élete örökre megváltozott, miután a főnöke brutálisan molesztálta. A traumától gyötörve évekig elzárkózott a fiúktól, és még ha képes is volt érezni valamit, az mindig csak a lányok iránti érdeklődésében nyilvánult meg. A múlt árnyai azonban...
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
☆
Remegve ment az ajtóhoz, melyen mostanra kopogtak. Tudta, hogy Minho az. Ajtót nyisson neki, vagy maradjon inkább a helyén? De akkor aggódni fog és benyit... mindkét esetben találkoznának. De Hyunjin egyre jobban nem akar vele.
Lassan nyitott ajtót neki. Lehajtott fejjel tárta nagyra a falapot. Minho elegáns cipője orrát bámulta.
- Szia. - köszönt neki.
- Gyere be... - arrébb állt, tarkóját vakargatta.
Mikor a nappaliba értek, mintha késsel vágható feszültség lenne köztük. Hyunjin majdnem ki is próbálta, hogy valóban elvágódik-e a feszültség.
- Khm... k-kérsz... valamit?
- Hyunjin, szeretlek. - egyből kibukott belőle, amit eddig is akart mondani neki. Rendesen bökte a nyelvét.
Hyunjin ledermedt, nem tudott mit mondani. Még sírni sem sírt. Egy kicsit sem könnyezett.
- Tudom, hogy azt mondtam, amit... - sóhajt, és magával invitálva Hyunjint, leülnek a kanapéra - Mondanom kell neked valamit. - az ijedsz szemű magasabb kezét mostanra tenyerei közé zárja, s úgy szorítja őket össze. A fiatalabb csak sodródik az árral; legyen az bármi.
- Mi az...?
- Hyunjin... kérlek... kérlek ne haragudj rám, rendben? - óvatosan arcára simít - Tudom, hogy csúnyát mondtam, de... volt okom rá.
- Volt okod rá? Mégis mi? - mostmár kicsit ideges lett. Ez a mondat mindig felcseszi: ,,volt okom rá"
- Nézd... - elnéz róla. Nem mer szemeibe nézni. Kicsit ingerli ez Hyunjint, mintha valamit nagyon nagyon sunnyogna előle.
- Minho... mit nem mondasz el nekem? - szemöldökeit gyanakvóan felhúzza, még kezeit is visszaejti ölébe.
Egy apró csend telepszik közéjük. Minho gondolkodik hogy mondhatná el a kamerákat. Tudja, hogy Hyunjin egy időre teljesen megutálná őt.
- Anno... anno még kirabolták ezt a céget. Apukám mérges lett, ezért... - nagy levegőt vett, bent tartotta, majd kiengedte - Ezért kamerákat szerelt egyes helyekre, mikrofonokkal.
- K-kamerákat? - habár nem mondott sokat Minho, a kisebb mégis tudta mire akar kilyukadni. De nem merte bevallani magának. Nem akarta.
- Kamerák vannak az irodámban. Hyunjin. És mikrofonok.
- M-mi van...? - hangja pehely volt. Szinte hallhatatlan volt - Ka-kam... kamerák...? - rájött mindenre. Könnyei már elhomályosították látását.
