ANGEL 2 - 🔞A jakuza markában🔞

9. Pókhálóban

Jungkook komoran kevergette a kávéját a Keio Plaza földszinti éttermében, az ablakon át tüntetőleg bámulva az épület mellé ültetett dísznövényzetet. Namjoon beleharapott az amerikai reggeli néven futó tojásos-baconös pirítósba, majd jóleső hümmögéssel adott hangot az elégedettségének.

- Ezt meg kellene kóstolnod – mutatott a tányérjába – Miért nem eszel?

- Nincs étvágyam.

- Talán megfeküdte valami a gyomrodat?

Jungkook az asztalra könyökölt, körülnézett, hogy nincs-e a közelben valaki, aki meghallhatná, majd suttogva válaszolt:

- Az éjjel megerőszakoltak egy éles lőfegyverrel! Talán lehetséges, hogy az vette el az étvágyam!

- Nekem úgy tűnt, hogy nagyon is élvezted – Namjoon mosolyogva kortyolt bele a frissen facsart narancslevébe. – Akkor nem zavart, hogy meghallanak, olyat élveztél, hogy szerintem az egész emelet felriadt rá.

Jungkook idegesen dőlt hátra, fülig pirulva harapta be az ajkát.

- Te beteg vagy, az már biztos. Kezeltetned kéne magad!

- Ugyan, Jungkookah, én csak erősíteni akartam a köztünk lévő köteléket, ha már együtt dolgozunk. Tudod! Csapatépítés!

- Azzal, hogy pisztolyt dugsz a seggembe??!

- Most már elárulhatom: nem volt megtöltve. És mivel végre tegezel, ezek szerint bevált a módszer! Biztos nem akarsz enni valamit?

- És mi van Jiminnel? – Jungkook szúrós pillantást vetett a vele szemben ülőre.

- Mi lenne vele? Remélem, kialudta magát, és most épp a piruettet gyakorolja a suliban – Namjoon az utolsó falatot is bekapta a reggelijéből, és elégedetten dőlt hátra.

- Elvileg szereted – Jungkook a szalvétája csücskét gyűrögette –, és mégis velem... khm... csapatépítesz.

Az asztaluk mellett egy idős házaspár haladt el komótos tempóban. Jungkook kényszeredett mosolyt vetett rájuk.

Namjoon az üres tányérjára szegezte tekintetét. Összeszorította a fogát, a kés nyelét az asztallaphoz ütögette, majd lecsapta a tányér mellé.

– Jiminnek semmi köze ehhez. A szex az csak szex, ne láss bele többet! – hirtelen hátralökte a széket, felállt, és hátat fordított Jungkooknak – Gyerünk, sok dolgunk van!

Jungkook is felállt az asztaltól, és követte védencét a lifthez. A fülkében nem szóltak egymáshoz, a folyosón is némán sétáltak végig. A szex az csak szex – visszhangzott Jungkook fejében. A bűntudat észrevétlenül, de gyorsan burjánzott el a szívében, mint valami mérges gomba. Eleinte próbálta nyesegetni, olyan mondatokkal, hogy nem volt más választása, és valójában erőszak áldozata lett, de végül be kellett látnia a nyilvánvalót. Olyat élveztél, hogy az egész emelet felriadt rá. Kívánta és élvezte, ez az igazság. Még ha kényszer alatt is, de megcsalta a barátját.

Benyitottak a szobába. Jungkook a bevetetlen ágyra pillantott, a feldúlt ágynemű emlékeztette az éjjel történtekre. Namjoon azután úgy aludt el mellette, mint a tej, de ő sokáig forgolódott még álmatlanul. Most az ablakhoz lépett, hogy Tokió látképével pihentesse a gondolatait.

- Szeretem őt. Az életemnél is jobban – hallotta maga mellől – Épp ezért, aznap, amikor eljött ide, végleg elengedtem, mert nem akartam több bajt hozni rá. Erre most... idegen férfiak használják a testét, és nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy miket művelnek vele nap mint nap, ez... - Namjoon ökle a thermoüvegnek csapódott - ...elviselhetetlen!