Az ANGEL - Egy sztriptíztáncos története folytatása
(de önmagában is olvasható)
Jimint felveszik a Tokiói Nemzeti Balettiskolába, távol a sztiptíztáncos múltjától és maffiózó szerelmétől. Tiszta lappal folytatná az életét, de a magányos fiúra Japánb...
- Nahát, Jungkookah. Te szemüveges vagy? – derült fel Namjoon arca.
Jungkook fel se fogta, hogy hozzá szóltak. Az ágy fejtámlájának dőlve buzgón gépelt a laptopján.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Csak munkához hordja – felelt helyette Jimin, hátranézve az exére, miközben a könyökére támaszkodva élvezte, hogy Namjoon a sajgó lábát masszírozza – Pedig jól áll neki!
- Hah? – pillantott fel az említett.
- Min dolgozol olyan lázasan?
- A beszámolót írom a bírónak.
- Na csak ügyesen! Nehogy véletlenül bármi igazat írj! – Namjoon felemelte Jimin lábát, és egy csókot nyomott az apró talpára.
Keze felsiklott a vádliján, majd a pamutkimonó alatt a combjára, élvezettel cirógatta a feszes izmokra simuló selymes bőrét. Az arcához hajolt, apró puszikat lehelt rá.
- Fáj még a lábad? – suttogta.
- Már nem annyira – mosolygott Jimin, pedig ez messze volt a valóságtól. Nemcsak a lába, mindene fájt.
- Úgy hiányoztál... – Namjoon hanyatt döntötte, a nyakába csókolt – Nagyon kívánlak...
- Itt van Jungkook, mellettünk! – suttogta Jimin.
- Na és, amint látod, se lát, se hall – a férfi egyre forróbb csókokkal hintette be a nyakát, keze a kimonó alatt érzékenyebb területekre vándorolt, de Jimin ráfogott, felült az ágyon, és finoman leállította.
- Dehogynem! – kuncogta – Ne csináld!
- Jungkookah! – szólt Namjoon az ügyvédjére – Hagyd most azt a munkát, és menj úszni egyet! Vagy gyúrni, vagy ahová akarsz! A lényeg, hogy tűnj el.
- Mi? – nézett fel Jungkook a szemüvege mögül – Nem megyek sehova, mint mondtam, dolgozom!
- Jiminie kettesben szeretne lenni velem.
- Leszarom, vettél volna ki külön szobát!
- Látod milyen? – cirógatta meg Namjoon Jimin haját – De nekem így is jó. Ha maradni akar, hát maradjon.
Mielőtt a fiú válaszolhatott volna, puha ajkai úgy simultak a szájára, mint az olvadó csokoládé. A feje mellett a könyökére támaszkodott, két kezébe vette az arcát, úgy csókolta szenvedélyesen.
- Várjhh... - nyögte Jimin, miután levegőhöz jutott.
- Túl sokat vártam már!
Jimin megadta magát, nem is tehetett volna mást. Átkarolta Namjoon nyakát, jólesően felszusszant, amint a férfi a kulcscsontjára csókolt. A fehér pamutkimonó lecsúszott a vállán, Namjoon kioldozta rajta az övet, türelmetlenül húzta szét az anyagot, fokozatosan feltárva a fiú karcsú testét. Nagy tenyere a mellére simult, ujjai az izomba mélyedtek, nyelve a másik mellbimbójával játszott. Óvatosan a fogai közé vette a vékony bőrt, miközben rányomta a nyelvét, érezte, ahogy megkeményedik a szájában. Jimin felnyögött, két kézzel markolt a szeretője hajába, hátravetett fejjel megemelte a mellkasát és felhúzta a lábait.
