𝙱𝚎𝚝𝚠𝚎𝚎𝚗 𝚞𝚜 |18+| /BEFEJEZETT/

19. Mosdó

December 19.

- Amy! - nézett Amy-re Mrs. Hall, az osztályfőnök. - Csak, hogy befáradtál.

- Igen. Majd hozok igazolást.

- Jó. - mosolygott a nő. - Fanny, Mark beszélni akar veled.

- Ki az a Mark? - néztem rá.

- Mr. Lewis.

- Ó. - néztem Amy-re, aki rám kapta a tekintetét. - Most?

- Igen. A folyosó végén vár.

- Nagyszerű. - forgattam a szemem, majd felálltam, és kimentem. Amint megpillantottam a férfit, elkezdett mosolyogni.

- Tényleg Mark a neve? - szólaltam meg.

- Igen, de most ez nem lényeg.

- Mit akar?

- Csak beszélgetni.

- Persze, mit a múltkor? - kérdeztem flegmán.

- Velem nem beszélsz ilyen hangnemben!

- Akarja, hogy szóljak az igazgatónak? - támaszkodtam a WC ajtajának, majd kinyitotta, én pedig sikeresen beestem az ajtón. - Bassza meg!

- Shh. - guggolt le hozzám, és befogta a számat. - Ha szólni mersz az igazgatónak, akkor te is repülsz innen.

- Igen?

- Igen, hisz te is benne voltál a dologban. Amúgy se nem mersz köpni.

- Nem-e? - mosolyogtam.

- Valld be, hogy te is élvezted.

- Nem.

- Nem mered. Pedig tudom, hogy élvezted. - mosolygott.

- Mondja már el, hogy mit akar!

- Téged. - csókolt meg, de elhúzódtam tőle.

- Nem akarom.

- Én se akarok sok mindent. De azt tudom, hogy téged akarlak, ha tetszik, ha nem, magamévá teszlek, úgy hogy a nevemet fogod ordítani, és hogy ne hagyjam abba.

- Álmodozni lehet, tanár úr. - álltam fel, de a férfi a falnak nyomott.

- Tudod, az álmok valóra válnak, ha teszel érte. - lihegte a nyakamba, kezeit pedig a derekamra helyezte.

- Kétszer elkövettem ugyan azt a hibát, ha harmadjára elkövetem, az életem végéig kísérteni fog.

- Ez nem hiba, hanem már döntés. Tudod elsőre hiba, másodjára döntés. Ha még többször csinálod, az is döntés.

- A kurva életbe! - próbáltam kiszabadulni a fogása alol, de nem jártam sikerrel. A nyakamat elkezdte csókolgatni, kezeit a fenekemre csúsztatva, húzott magához.

- Látod, mégsem ellenkezel. - nézett rám mosolyogva, majd leült a földre, magával rántva.

- Sikítani fogok.

- Dehogy sikítassz. - húzott az ölébe, majd a nyakamra visszatérve, szívni kezdte.

- Nemár. - adtam át magam neki, hisz tudtam, hogy innen nincs visszaút. Engedtem neki, hogy azt csináljon velem azt, amit akar.

A férfi a nadrágját kezdte kigombolni, majd én is az enyémet. Férfiasságára ültetett, mire felsóhajtottam.

A folyosón kopogó lépteket hallottunk meg, és gyorsan az egyik fülkébe menekültünk, majd benyitottak a mosdóba, mi pedig csak néztük egymást. Tényleg nem néz ki rosszul ez a férfi, sőt nem is olyan öreg hozzám.

- Mivan? - suttogta, mivel látta, hogy nagyon nézem.

- Semmi. - csókoltam meg vadul, amit viszonzott.

Bevallom, élvezem, hogy Mr. Lewis ilyen érzéseket vált ki belőlem. Bár tudom, hogy ez nem helyes, hisz mégis a tanárom, de nem tudok neki ellenállni. És azt is tudom, hogy Mayaval szemben ez megcsalás, és az is lehet hogy kezd rájönni a dologra.