A maffia főnök kiszemeltje

15.

- Minden rendben, csak a csajom kicsit sokat ivott. - feleli egyből az idegen ügyesen eltakarva a fegyvert.

Rémült szemekkel néztem a férfira, aki mindig figyel.

- Segíts, kérlek... - suttogom.
- Azt mondtam, engedd el! - közelebb jön.
- Húzz el, tesa jobb neked hidd el.

Nem ijedt meg. Nyugodt kimért volt végig.

- Háromig számolok. - feleli.

Megpróbálok megfordulni. De ez a fasz szorosan tart magához.

- Egy...
- Időt spórolnál.
- Kettő...
- Húzz már a faszba.

Ráfogja a fegyvert a fogvatartóm. Összerezzenek.

- Három. - sóhajtja nyugodtan.

Hirtelen megjelenik, gyengéden de mégis határozottan elránt tőle. Egyensúlyom cserben hagy, így neki csapódok a falnak. Vérzik az arcom. A megmentőm kibiztosítja a fegyvert, és lelövi a fogvatartómat. Felsikitok.

- Jézusom!
- Mivan? - kérdezi nyugodtan.
- Te... te megölted.
- Édes... ha nem teszem megölt volna tegéd.
- Miért?
- Komolyan? Most akarod ezt megbeszélni?

Ölt értem ez a pasi. Félnem kellene mégse rémiszt meg.

- Köszönöm.
- Ezt... nem kell. Indulnunk kell. Ó ez csak a kezdet. Sokan akarnak neked ártani.
- Mégis miért?

Zöld szeme rám néz. Sosem láttam ilyen szép színt előtte.

- Még én sem tudom biztosan. De ha nem vagyok melletted meghalhatsz.
- És te ki vagy pontosan.
- A világ legnagyobb maffia vezére. A királynőm vagy. - letörölte a vért a homlokomról. - Mennünk kell.
- Meg fogsz ölni?
- Hidd el, ha megakarnálak ölni, nem beszélgetnénk itt, rabolva az időmet.

Oh, netán untatom?

- És ha nem akarok veled menni?

A férfi mélyet sóhajt és a fejét rázza.

- Nem mondhatod, hogy nem kértem szépen.

Megragadja a vállam. Rászorít egy pontra a kulcscsontom felett. Nem érzek fájdalmat, de minden elsötétül. Megszippantja a hajam illatát. Érzem, hogy elmosolyodik. Ahogy összecsuklik a térdem. Meghallom a motyogását.

- Kezdhettem volna ezzel...