Odaát - Vadászként az élet

12. Teremtők

*Sarah*

Alliance városában töltünk már legalább három napot, ugyanis megmagyarázhatatlan halálesetek történtek. Most a hullaházban vagyunk, hogy többet tudjunk meg a hulláról. A kamera viszont kissé zavarja a patológusunkat.

-Feltétlenül szükséges az a kamera Meadows ügynök? - szólított meg a doki, miközben előhúzta a hullát.

-Tudja az újoncokat érdekli milyen kint a terepen dolgozni, így a kamerán keresztül szemléltetjük egy nyomozásunkat Huffman, Plant és Paige ügynökökkel. Kérem integessen az újoncoknak! - irányítottam szándékosan a férfi arcába a kamerát, mire ő kissé kínosan, de mosolygott és nekikezdett az orvosi szakzsargonnak, miközben megmutatta a hullát.

-Ez se szépen távozott - jegyezte meg Dan mellőlem.

-Amikor behozták azt hittük farkas támadta meg vagy ilyenek.

-Vagy ilyenek - ismételte el Dean a doki korábbi mondatát.

-De tévedtünk - aztán felénk nyújtott egy bizonyítékot, ami szerint az áldozat saját maga vájta ki a koponyáját.

-Ez nem egy.....?

-Egy műköröm. A temporális lebenyében volt.

-Ez tényleg lehetséges? - hitetlenkedett Sam.

-Várjon, azt mondja saját maga csinálta?

-Aha, kikaparta a saját agyát. Órákig tarthatott és pokolian fájhatott, de....igen lehetséges - mondta el a véleményét a doki.

-Hogyan?

-Válasszon kedvére. Kényszerbetegség, depresszió vagy elment az esze. Szerintem? Valami fantomviszketés. Elég extrém eset, de.....

-Fantomviszketés? - ismételtem meg a szót szkeptikusan.

-Igen. Valaki beszélni kezd a viszketésről vagy csak rá gondol és hirtelen nagyon vakarózni kell - magyarázta el a férfi, aztán már búcsúzott is.

-Kösz doki - szólt utána Sam, azzal mihelyt eltávolodott tőlünk, elkezdtünk vakarózni.

Ez a fantom viszketés még lehet igaz is.

Ezután elmentünk a helyszínre, ahol az áldozat „kikaparta" a saját agyát, ami nem más volt, mint egy családi ház. Az áldozat, Amber ugyanis bébiszitter volt. Egy darabig kameráztam, ahogy Sam és Dan profik módjára kérdezik ki a szülőket, de aztán Dean mellé szegődtem, hogy keressünk bármit, ami természetfeletti behatásra utalna.

-Még mindig úgy hiszed, hogy ez a mi ügyünk? - kérdezte mellőlem.

-Megmondtam, hogy a látomásom idevezetett és eddig sosem tévedett - hazudtam arról igazából miért vagyunk a városban.

-Igen, ezt elismerem. De lehet, hogy most az egyszer tévedtél. Amúgyis, miért kell ez a kamera? Megmutatni az újoncoknak, hogy dolgozunk terepen? Ez most komoly?

-Régen kameráztam - feleltem, azzal egy kis időre abbahagytam a felvételt. - Meg ha mondjuk elakadnánk, de akár a felvételek által lehet meg a szörnyünk - lóbáltam meg előtte a kamerát, aztán észrevettünk egy kisfiút a folyosón.

-Maguk mit keresnek?

-Még mi se tudjuk - feleltem mosolyogva, játszva a szerepemet. - A neved, Jimmy, ugye?

-Amber volt a bébiszittered? - szólalt most meg Dean.

-Igen uram.

-A legtöbb bébiszitterem halálciki volt. Főleg Ms. Chansey. Őt csak két dolog érdekelte. A dinasztia és a lefekvés - nevetett az emléken Dean, mire kissé meglepődtem. - Mi az?