That feeling when (sunoo ff. )

:(19:(

Majd megfordult és elment. A sok ember között mint egy kis hangya eltűnt. Kicsit féltem attól amit mondott..Most valaki más tapogatta meg a vállam és beleremegett a testem. Féltem, hogy megint Yuseok lesz az, de szerencsére nem. Csak Yura és Chuyoung volt. Erre beindult egy szám amire nem számítottunk a lányokkal. Az into the iland...Mindenki más csak táncolt az ismeretlen számra, mi viszont torkunk szakadtából üvöltöttük a szöveget. Ez volt az este fénypontja. Táncoltunk és élveztük a bál további részét.

-Mmm! Ez a kávés koktél nagyon jó! -mondta Yura

-Te hülye!! Az az alkoholos ital! Köpöd ki lányom!!! -vette ki kezéből Chuyoung a poharat.

Végül ő is belekortyintott.

-MMM!! Azta rohadt ez nagyon finom!! -kerekedett el Chu szeme

Én annyit röhögtem ezen a kis jeleneten, hogy azt hitték a lányok valami elkattant az agyamban és hülye vagyok.

-Lányok...Most csak képzelődök, vagy Ni-ki tényleg hív..-nézte a telefonját Yura könnyezve

-ENGEM IS HEESEUNG!! -sikított nagyot Chuyoung

-Engem...-szomorodtam el mikor raneztem a telomra

Engem nem hív Sunoo..

-Gyertek menjünk ki a folyosóra és vegyük fel a hívást!! -futott ki Yura

Chuyoung követte, én meg kullogtam utánuk. Egyszer majdnem el is estem a hosszú fehér ruhámba.

Úgy nézek ki mint egy menyasszony..Mint egy szexi menyasszony? Igen, pontosan!!

Amikor a lányok felvették a telefont mind a ketten sírtak, nevettek, és beszélgettek..Én viszont álltam és néztem őket mosolyogva..De a mosoly mögött olyan szomorú voltam, mintha egy tőrt hasítottak volna a szívembe. De ekkor Chuyoung ezt mondta

-Heeseung beszélni akar veled! -nyújtotta a telefont Chu felém

Felcsillant a szemem.

-I-igen? -kérdeztem bele a telefonba

-Soohaaa!!! -nem Hee szólt bele

-S-Sunoo? -sírtam el magam

-Istenem szívem ne sírj! -nyugtatott le

-Sunoo...Nagyon hiányzol! És azt szeretném, hogy itt legyél..

-Nekem is Sooha! De mesélj! Hogy vagy? -kérdezte

-Hát a betegségem kicsit rosszabbult de nem annyira! Van rosszabb dolog ami történt..Yuseok..Yura testvére..Megtudta, hogy beteg vagyok, és kiderült hogy a megszállottam. Először egy cetlit hagyott ott Chuyoung ablaka alatt, hogy figyellek majd azt mondta miután már nem lesz szobafogságban meg fogom bánni...-meséltem el neki

-szét fogom verni őt tetőtöl talpig...-idegeskedett Sunoo a telefonba

-De szobafogságban van! És meg tudom magam védeni!!

-Sooha! Nagyon szeretlek, de mennem kell! -köszönt el Sunoo baba

-Ne...Rendben! Vigyázz magadra és várunk vissza! -búcsúztam el tőle telefonon keresztül

Kezdem megbánni, hogy azon a napon mikor elmentek nem tudtam személyesen elköszönni tőlük.

Folytatódott a bál, és minden jól telt. De nem sokáig...Megint a havas tájba kerültem, most viszont sokkal de sokkal hosszabb ideig tartott...és nem sétáltam hanem automatikusan futottam. Folyamatosan csak előre haladtam, és végül olyat láttam amit sose akartam. Egy utca közepén egy kocsi fejjel lefele..az egyik ablakából vér folyik ki. Röhögést hallok a hátam mögül, és egyszer csak visszakerülök ha való világba. De itt a bálon senki se röhögött.. Úgy éreztem volna mintha valami vagy valaki bele tudott volna férkőzni a halucinációmba. Ez egy életre traumát okozott.. Elfordultam jobbra és csak annyit láttam hogy a barátnőim a táncparketten ropják! A legfurcsább dolog ami ezalatt az idő alatt történt hogy most, nem mentem el se hová hanem csak egy helyben álltam... nem tudom miért láttam azt a kocsit nem tudom miért hallottam röhögést.. De az biztos hogy jelentett valamit. Valami olyat jelentett amit még nem éltem át. Éreztem hogy ezt valahogyan kapcsolódik a jövőmhöz. Vajon én leszek az aki abban a kocsiban fog ülni?