Drunk words; sober thoughts | magyarul

10. A New Tradition

Ari szemszöge

Ki gondolta volna, hogy Luke Hemmings valójában szórakoztató? Szőke quiff, idegesítő stílus, hülye barátok, és a lekicsinylő viselkedéséről volt ismert. De itt ült mellettem, vezetve Los Angeles felé, a hangszórókból kirobbanó zenével, és felháborítóan nagy vigyorral a fején. Ez az oldala Luke-nak, nem is tudom, minta ki tudta volna fejezni az igazi részét.

"Nem tudom elhinni, hogy ezt csináljuk." Mosolyogva megráztam a fejemet. "Ki a fasz vagy Hemmings?"

"Mi a fenéről beszélsz?" Tette fel a kérdést kuncogva.

"Minden embernek van egy Los Angeles-i kalandja, és az enyém pont veled lesz." Magyaráztam, hangsúlyozva a 'veled' szót, mialatt játékosan meglöktem a vállát.

"Miért olyan nehéz elhinni?" Kérdezte. "Szeretem a várost."

"Nem, úgy értem, ki nem szereti LA-t? A spontaneitásodról beszélek. Percival Shores-ba költözésed óta ismerlek, körülbelül másfél éve. Nem hittem volna, hogy Luke Hemmings az a típusú srác, aki kedveli az 'úgy tartja kedvem' féle dolgokat." Magyaráztam, kezeimet mozgatva, hogy jobban fokozzam a zavaros érzéseimet.

"Oké, talán igazad van." Értett egyet Luke, gyorsan rám pillantva. "Tényleg nem szoktam őrült kockázatokat tenni, de nézd a barátaimat. Kifinomultabbak, és más dolgokat szeretnek. Ha LA-ben vagyunk, általában divatos tetőtéri bulikra megyünk."

"Egyáltalán hogy tudsz bejutni az ilyenekre? Még csak nem is vagy 18." Mutattam rá. "Vagy 21, ezek a dolgok nem 21 felett vannak?"

"Hidd el, ha befolyásos szülők gyerekeivel barátkozol, mint Jake Hansen, vagy Katie McQuaid, akkor mindenhová beengednek." Vallotta be. A hangja majdnem úgy hangzott, mint egy borzongás, mintha szinte undorodott volna attól a ténytől, hogy ilyen barátai vannak.

"Ugye nem viszel el egy ilyen bulira?" Felhúztam a szemöldökömet.

"Bassza meg... a Milk-be megyünk!" Jelentette ki boldogan.

"Tehát tej lesz a desszert?" Ismételtem meg, a puzzle darabkáit helyre téve.

"Nem, nem tej lesz, hanem a Milk-be megyünk." Javított ki. Még mindig zavaros maradtam. "Ugye ismered a francia macaronokat?"

"Úgy érted, macaroon?"

"Nem, a macaroon az a kókuszos kekszes dolog. A macaronok kis francia sütemények, amik úgy néznek ki, mint a Csinos Pogácsák."

"Várj." Mondtam, kezemmel megállítva. "Csak nem a Spongyabobra utalsz?"

"Ja, és?" Luke vállat vont. "Szivacs ellenes vagy? Ne legyél rasszista!"

"Nem vagyok rasszista a szivacsok ellen, seggfej." Nevettem. "Rohadtul szeretem a Spongyabobot, ennyi az egész. Nem gondoltam volna, hogy nézel rajzfilmeket."

"Szeretem a rajzfilmeket. De abarátaim inkább MTV-t néznek." És ezzel az egyszerű ténnyel már tudtam, hogy Luke nem tudja élvezni teljesen a Spongyabobot az úgynevezett barátai ítélkezései nélkül.

Bólintottam. "Értem, értem. Szívás, ember... de mondasz többet ezekről a macaronokról?"

"Oh, igen." Ugrott fel a székén Luke, majd teljes izgalommal megragadta újra a kormányt. Nagy gyerek. "A Milk egy olyan hely, ahol jégkrémmel töltött macaront lehet kapni! Különböző ízek, meg minden. Elképesztőek."

"Wow, ez tényleg nagyon jól hangzik." Ismertem el. Meglepett, hogy sosem hallottam még erről ezelőtt. Na meg Los Angeles-i kirándulásokat sem szoktam olyan gyakran tenni, láthatólag Luke-al ellentétben.