Volt egy lány

csak az én hibám mert szeretlek

'3' rész

-Ne haragudj...de...most nem tudok-és kisétált a kocsihoz.

-Najóóóó....ez mi volt?-nézett rám csodálkozva Jorden.

-Ha én azt tudnám...-néztem a kocsi felé.

Az áruház ablakán sűrűn jelentek meg esőcseppek. Egy ideig azt néztem majd kértem Jordent, hogy miután fizettem hagyjon magunkra egy 5 percre és utánna jöjjön a kocsihoz.

-Persze-bólintott-addig bezárok-mosolygott rám kedvesen.

A szatyrokkal együtt kiléptem a vizes járdára és lassan, mined lépést jól átfontolva megálltam a kocsi előtt.A csomagtartóba betettem a cuccokat és beültem hátra, mivel Prince elfoglalta az anyós ülést.

-Najó ez mégis mi a franc volt??-vágtam bele.

-Hát szerintem megismertünk egy lányt, szidtad a barátnőm majd megérintettél és kimentem.

-De miért mentél ki??

-Átkellett gondolnom a dolgokat Red-nézett mélyen a szemembe. A tekinte csalódott és szomorú volt. Csak azt nem értem hogy miért.

-És mire jutottál?-suttogtam, mit aki fél a választól.

-Erre-és elkezdett felám hajolni. Najó ez gáz. A francba is. Olyan jól néz ki. De barátnője van. Nem nem nem nem teszem meg. Mielőtt pont a számhoz ért volna puha ajka, gyengéden a két kezem közé fogtam az arcát

-Szeretlek Ben, ezért nem engedem-és arcon pusziltam. Kinyitottam a kesz†yűtartót és kihullött egy papírdarab. Ben látta és miközben elolvastam engem nézett. Ezt két éve írtam neki. Felismertem az írásom. A papíron ez állt:

"Hogyan öljek meg valakit?

Nézd egész nap, majd soha többé ne nézz rá.

Ennyi?

Fogd egész nap a kezét, majd soha többé ne érintsd meg".

-Miért van ez nállad?-néztem mereven a cetlit.

Ben elhajolt és maga elé nézett. Már épp válaszra nyitotta a száját mikor Jorden lépett az autóhoz.

Beszállt hátra és érezte hogy a levegőben valami nem okés szóval csendben nézelődött ki az ablakon. Én egész idő alatt a cipőm orrát néztem. És Ben? Nos Ben az utat nézte. Néha vett egy mély, azonban halk lélegzette. Esküszöm hallottam hogy minen egyes levegő vételénél jöbban össze törik. Kívánom hogy inkább ne vegyen levegőt csak ne halljam.

Amikor a házamhoz értünk Ben nem állította le a motort, így jelezte, hogy esze ágában nincs bejönni. Hát jó...Jorden ölébe vette Prince-t, én pedig kinyitottam az ajtót. Oda fordultam Ben-hez de ő nem nézett rám. Tudtam, hogy miért.

-Köszönöm.-mondtam halkan, majd választ meg sem várva bementem a házba. Az ajtó két oldalán van egy-egy üveg ablak. mely egy fátyol szerű kissé átlátszó anyaggal van leterítve. A házba belépve megállta az ablak előtt. Ben az utat nézte, így engem nem látott. Körülbelül két perc múlva kezével a kormányra csapott. majd elindult. Ne ne neee! Nem látta a jobb oldali utcából kanyarodó kocsit és összeütköztek.

-Ben!!-sikoltottam fel majd feltépve az ajtót kirohantam. Az a látvány ami fogadott feldolgozhatatlan volt. A másik sofőrnek semmi de semmi baja nem volt. Kiszállt a kocsiból és hívta a mentőket.