16. Fejezet

2K 123 6
                                    

~Melanie Sanders~

Volt már olyan érzéd, hogy akarsz valamit, de azt nem tudod pontosan mit? El akarod érni, megfogni, megtartani...de nincs mit. Ölelsz, de a karjaidra nézel, s az nem ölel senkit. Teljes mértékben egyetértek veled, ha ilyenkor össze vagy zavarodva. Én is össze vagyok!
Olyan hamar eljött a péntek... Kicsit túl hamar, reménykedtem benne hogy talán Shawn meglepetése egy váratlan látogatás lesz, de nem következett be. Csak időpocsékolás volt iskola után otthon ülni, percenként kinézni az ablakon és várni. Logan-nal váltottunk pár szót péntek délután, és azt mondta hogy reméli egy felejthetetlen estét okozhat számomra. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy vele megyek a bálba, már előre látom a féltékeny, irigy, csodálkozó tekinteteket. Apa egy rakás pénzt nyomott a kezembe, hogy vegyem meg a számomra tökéletes ruhát az első bálomra. Már a bolt felé tartottam, mikor rám tört a magány érzete... Hiányzott anya, akinek ebben a percben is mellettem kellett volna hogy álljon, fogja a kezem és segítsen a ruhám kiválasztásában. E helyett egyedül kullogok, míg a többi korombeli lányok édesanyukkal választják ki az első báli ruhájukat. Fejemet lehajtottam és a földet pásztáztam miközben beléptem a nagy boltba. Az eladó rögtön mosolyogva fogadott és invitált a fiatalos ruhákhoz.
-Kedveském, biztosan te is báli ruhát szeretnél, jól mondom? -az idős hölgy hangja lágy és kedves volt, mintha csak ezer evé ismerne.
-Igen. -mosolyogtam. Karom felé nyúlt majd magával húzott. A szám 'o' alakot formált a sok ruha láttán. Ennyi közül kéne választanom?
-Bizony, van választék. Válogass csak kedvedre kincsem! -mutatott végig a választékon. Aztán soha véget nem érőnek tűnt ez a választás. A hölgy mindenfélét mutatott. Egyes ruhákra rábólintottam, majd felpróbálva egyszerre ráztuk meg nemlegesen a fejünket. Pár ruhán összenevettünk... Míg páron azonnal túl léptünk.
-És ez, kedveském?
-Nem, túl csicsás. -aztán egy habos-babosat vett a kezébe, rögtön ráztam a fejem. Már kezdtem elfogadni a tényt hogy nem szabadott volna utolsó pillanatra hagyni a ruhát, mert sose fogok találni... Ám szemem megakadt egy halvány színű, tán barackos színű, egyszerű és letisztúlt ruhán, a szoba másik végén. Leakasztottam, így elém tárúlt a ruha egészjében.
-Megvan! -a hölgyike rám kapta tekintetét, s arca felderült.
-Bizony! Annál szebbet és hozzád valót, sose találtál volna. -a próbafülkében rögtön magamra öltöttem, s mintha csak rám varrták volna. Azonnal bólintottam, megvettem és rohantam is haza. Apa a foteljében ült és focit nézett a tévében, mint mindig. Mikor meghallotta, hogy megérkeztem felém fordúlt és mosolygott.
-Megtaláltad, ugye? -értetlenül néztem rá.
-Mit?
-A tökéleteset. -már értettem hogy a ruhámra gondol, s bólintottam. Ő csak egy mosollyal nyugtázta és bal karját felém tartotta, amiben egy ékszerdoboz volt. Oda sétáltam, majd kivettem a kezéből. Kinyitottam ám a látványtól tátva maradt a szám. Anya arany nyaklánca, amit az utolsó róla készült képen visel.
-Azt akarta, hogy a tiéd legyen. Ő akarta átadni, ezen a napon. Ő is ennyi idős korában kapta az ő édesannyától. -szemeimbe könny gyűlt, lehajoltam és megöleltem édesapám. Megköszönni nem tudtam, de ő ezt annak vette, s ráncosodó kezét arcomra simította, majd elküldött készülődni, le ne késsek az első bálomról.
Magamra vettem a ruhám, a nyakláncot, egy szintén arany fülbevalót, majd egy szolíd sminket tettem fel hófehér arcomra. És késznek is tekintettem magam. Az óra fél hetet mutatott, és pontban akkor duda hangot hallottam. Logan megérkezett... Lementem az emeletről, fogtam a kistáskámat és egy puszit adtam apukám arcára.
-Érezd jól magadat, Melaniem!
-Szia apa! -becsuktam magam után az ajtót és bepattantam Logan BMW-jébe.
-Wow, eszméletlenül nézel ki! -vigyorgott rám. Arcomra pír szökött:
-Köszönöm, te is jól nézel ki! - hisz tényleg dögösen festett rajta a szmoking. A motor beindult, és ezzel együtt kezdetét vette az este.

Sziasztok, drága Olvasóim!
Íme, végre megérkezett ez a rész is, remélem elnyeri a tetszéseteket! Kérlek, hagyjatok magatok után egy Kommentet, mindenkinek szeretném tudni a véleményét a történetről. Negatív és pozitív véleményeket egyaránt! Köszönöm, hogy itt vagytok nekem!❤
(Bocsánat a hibákért, ha netán találnátok benne!)
XoxoHailey

Imagination⏩Shawn MendesTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon