Imagination⏩Shawn Mendes

14. Fejezet

-Szép jó reggelt, Mindenkinek! -hangzott fel az igazgató nő hangja a hangszóróba. -Fontos bejelenteni valóm van, kedves diákok. A pénteki bál, buli, ahogy nektek tetszik, kicsit megváltozik. Egy hírességet fogadhatunk köreinkben, aki fellép majd a színpadunkon.-az osztályunk elkezdett egyre csak ricsajosabb lenni. Mindenki próbált találgatni ki lehet az, valaki elég nyomósan azt állította, hogy Michael Jackson, aztán a többiek röhögni kezdtek...
-Tiffany, ő már meghalt! -súgtam oda, mire szegény durván elpirult és kényelmetlenül érezte magát.
-Gyerekek, most el tudom képzelni, milyen hangosak lehettek, szóval megkérek mindenkit, hogy figyeljen továbbra is! -folytatta az igazgató. -A fellépőnk a felső osztályosokkal egykorú, hogy ki az, azt nem árulhatom el. Meglepetés lesz számotokra. Továbbá egy új programot szerveztünk be, még pedig, a bál legszebb királynőjét és királyát fogjuk kiválasztani. Ezzel kapcsolatban az információkat a folyosón elhelyezett plakátokon találhátjátok meg.-erre többen elkezdtek zúgolódni, hogy miért nem tudja megmondani. Tudni illik, sokan utálnak egy sort is olvasni, még ha csak három szóból is áll -Nem árt, ha kicsit olvastok legalább...-tette hozzá az igazgató nő. -Mindenkinek további kellemes órát, a végzősökkel a nagyszünetben találkozunk a próbaterembe! -és folythatódott tovább a matek óra. Ó, egek úra! El is felejtettem Shawn-nak írni, hogy óra elején kikaptuk a dolgozatokat és....(dobpergés) 5-ös lett, sőt a tanárnő oda biggyesztett egy csillagot is, olyan büszke vagyok magamra! Vigyorogni kezdtem óra közepén, egymagamba űlve. Hmm, ááá csöppet sem gáz! Előhalásztam a farzsebemből a telefonom, ám kicsúszott a kezemből és a földre esett, s az hangos csattanással ért földet. (A francba! A francba! A francba! Csak ne rontsa le a jegyemet!) A tanárnő felém nézett, s mintha villámokat szórt volna szemeivel. Elindult a padsorok között felém. Lenézett a telefonra.
-Megtudnád magyarázni ezt? És hogy miért szakítod félbe az órámat? -nézett aztán rám, dühösen. Ó-ó ez enyhe kifejezés... Köpni-nyelni nem tudtam. Aztán olyan dolog történt, amit sose gondoltam volna...
-Tanárnő, elnézést kérek! Én voltam, túl magasra emeltem a lábamat, öhm...ki akartam kicsit nyújtani, de megrugtam Melanie kabátját, és abból kiesett a telefon. Sajnálom, ha megzavartam az óráját! -a tanár szemöldöke az egekbe szökött, (hát, nem azért, de nekem is...) majd bólintott és megköszörűlte a torkát.
-Többet ne forduljon elő, és a lábát a szünetbe nyújtoztassa ki! Melanie, maga tegye el azt a telefont, de sűrgősen! -aztán vissza ment a táblához. Egy halk, megkönnyebbűlt sóhaj szaladt ki belőlem, majd a padomba tettem a telefonomat, extra gyorsasággal. Óvatosan hátra fordultam, az iskola legmenőbb és leghelyesebb pasija felé.
-Köszönöm! Örök hálám! -tátogtam neki,bal vállam felett, mire ő elmosolyodva bólintott.  Hűha, az a mosoly... Fogkrémet reklámozhatna!  Vissza fordultam a helyemre és újra elkezdtem írni, amit a tanárnő szélsebesen felfirkantott a táblára. Jelző volt, amikor elfogyott a kréta és elment érte a tanáriba, mert hogy ő még le akarja íratni ezt, meg az a fogalmat is... Szuper! Na, mindegy. Írtam gyors egy üzenetet Shawn-nak, amiben ez állt:
-Jöhet a meglepi! 5-ös lett a matek dogám, csillaggal! Xoxo
Aztán már jött is a válasz.
-Gratulálok, tudtam hogy sikerülni fog! A meglepi már készülődik! Ne írj semmit, és ne kérdezz, tudhatod, hogy úgy se válaszolok és nem mondok egy szót se! Amúgy...neked órád van még, Mel! Le ne bukj!
Felnevettem, mire páran rám néztek, és abban a pillanatban lépett be a tanár, gyorsan vissza csúsztattam a padba a telefonom, majd újra mehetett a folyamatos írás, komolyan, mint egy gép... Ám, a mosolyom kétszeresre nőtt. Az első dolog a mai napon; 5-ös matekból, csillaggal. A megmentő és népszerű hiperszuperhelyes, Logan. És Shawn, azt hiszem elég ha róla csak ennyit írok...
Óra után boldogan távoztam és nem csak azért mert vége lett a matek órának, hanem mert a táskámba egy cetlit találtam;
"Kedves, Mel!
Tudom, személyesen illene megkérdeznem, van -e kedved velem eljönni a bálba? Válaszodat várom. Beszéljünk szünetbe, találkozzunk a szekrényednél!"
Logan
Elégedetten és boldogan vonultam végig a folyosón, a szekrényemig. Hisz, a suli legjobb pasijával megyek a bálba. Majd' kiugrottam a bőrömből!

Halihó, cicáim! Itt van a 14. Fejezet is. Várom a véleményeteket!❤
Ui.: Sorry, hogy csak most hoztam az új részt...
XoxoHailey