~ Fuvar ~

2. rész - Kínos beszéd

 Másnap amikor kinéztem az ablakon nagyon szép látvány fogadott. Nagyon tetszik Róma. Éppen arra gondoltam, hogy milyen közel vagyunk Magyarországhoz és jelenleg most ott van anyukám, az öcsém és a húgom. Nagyon hiányoznak. Hirtelen Luke kopogtatott be az ajtón, hogy menjek le a limuzinhoz, mert mennünk kell a stadionhoz. Gyorsan felvettem egy pólót és egy szoknyát meg egy körömcipőt. A táskámba gyorsan bepakoltam, megfésülködtem, fogat mostam és egy egyszerű sminket csináltam.

 A stadion hatalmas volt. Leültem kb. a 20. sorba és hallgattam a fiúkat. Amikor vége volt a próbának akkor elmentünk ebédelni. Az étterembe rögtön felismerték a fiúkat és körbe ugrálták őket de nem baj, mert finom volt a pizza. ;)

 Ebéd után bementem egy ruhaboltba, mert hát ez mégis csak Róma. Miután kijöttem a boltból Ashtonnal futottam össze.

  – Szia, hát te?– kérdeztem mosolyogva.

  – Fagyizni indultam, nem jössz?– kérdezte.

  – De, persze.– egyeztem bele.

 Mikor kiértünk a fagyizóból megszólaltam:

  – Tudod mostanában nagyon hiányoznak a tesóim. Kár, hogy Magyarországon vannak.– meséltem.

  – Ha szeretnéd megállhatunk hazafelé Magyarországon, legalább körbe vezethetnél minket.– nézett rám komoly arccal.

  – Tényleg??? Köszönöm!!– ugrottam a nyakába mire elnevette magát.

  – Érted bármit.– csókolt meg, mire nagyon meglepődtem, de viszonoztam a csókot. Megöleltem és úgy éreztem soha nem akarom elengedni.

 A próbára visszaérve kézen fogva és mosollyal az arcunkon értünk vissza. A fiúk tapsolva és füttyögve üdvözöltek minket. Szóval tudták. A próbán már nem a sorok között ültem, hanem Ashton ölében. Nem tudom, hogy tudott így dobolni, de megcsinálta és szerintem még élvezte is. A koncert előtt adtam a fiúknak egy ölelést és megvártam őket a színfal mögött. A koncert után felültünk a gépre. Nagyon álmos voltam és csak annyit észleltem, hogy Ashton betakart, megpuszilt és ő is elaludt. Magyarország felé vettük az irányt.

 Hirtelen egy zökkenést éreztem a fejemnél. Áú. Felnéztem és Magyarországot láttam magam előtt. Mike húzta le rólam a takarót.

  – Hé, mutasd az utat!– mosolygott.

 Leszálltam a repülőről és körbe néztem. Nos ez lenne a második otthonom. Ránéztem a fiúkra és láttam rajtuk, hogy tudják mit érzek. Ez aranyos volt azért. A repülő téren fogtunk egy taxit és beutaztunk a városba.

  – Éhes vagyok.– nyöszörgött Calum.

 Így hát beugrottunk egy helyi étterembe ahol azt mondták a fiúk, hogy még nem ettek ilyen finom tükörtojást. :D Hehe.

 Reggeli után felültünk egy városnéző buszra. Megmutattam nekik a Parlamentet, a Budai várat, a Lánc hidat és még számos látnivalót. Elégedetten néztek körül. Az ember ilyenkor azt hinné, hogy azt mondják, hogy "huhaa milyen szép a város", de nem ők azt mondták, hogy "milyen szépek a magyar lányok". Tipikus fiúk.

 Átmentünk Budára és benyitottunk a kapun. Anya jött ki a házból.

  – ANYA!!– üvöltöttem el magam magyarul. Erre kijött a házból Blair és Adam. – Srácok!– öleltem meg őket.

  – Jajj gyerekek de örülök nektek! A közelben volt a koncertetek, hogy ellátogattatok ide?– kérdezte anya, miközben bementünk a házba.

  – Igen. Olaszországba volt a koncertünk és gondoltuk, hogy beugrunk.– mésélte Ash.

Anya hosszan fürkészte Ashtont majd lenézett és észrevette, hogy fogjuk egymás kezét.

– Ti...– kerekedett el a szeme.

  – Igen anya.– mosolyodtam el.

  – Miért? – szólalt meg magyarul.

  – Mi? Ezt meg hogy érted?– szólaltam meg én is magyarul és a mosoly letört az arcomról.

  – Ashton ausztrál fiú, akár az apád. Te is úgy akarsz járni, mint én.– emelte fel a hangját.

  – Igen anya tudom, de attól még Ash nagyon kedves srác. Ezt te is jól tudod hisz már évek óta ismered.

*Hosszú csend*

  – Hahh jól van, de szeretnék négyszemközt beszélni Ashtonnal.– szólalt meg újra angolul anya.

  – Rendben.– komolyodott el Ash és bement anyával a konyhába.

 Leültünk a nappaliba és vártunk. Luke bekapcsolta a tévét, hogy oldja a feszültséget. Blair ült le mellém:

  – Tudod én örülök nektek.– mosolygott rám.

  – Köszönjük Blair.– nyugodtam meg.

  – Szerinted miről beszélnek?– kérdezte Mike.

  – Rólam vagy a családi szokásainkról.

  – Ezt hogy érted?– kérdezte Calum.

  – Például, ha elválnak a házastársak akkor nem találkozhatnak többé. Ezért laknak a szüleink külön kontinensen.– meséltem.

  – Ez nevetséges. Ashtonnal csak jártok nem házasodtok.– húzta fel a szemöldökét Luke.

  – Tudom.

 Ashton jött ki a konyhából. Képzelem milyen beszélgetés lehetett.

  – Minden oké?– kérdeztem.

  – Persze, csak menjünk aludni. – nézett maga elé rémült képpel.

  – Rendben, gyere. – adtam egy puszit vihogva az arcára.