Someday maybe

10. rész- Ránk talált az igaz szerelem?!

Reggeli után Harryvel a nappaliban telepedtünk le. Úgy döntöttem át sem öltözök, maradok pizsamában amíg csak lehet. Ezt Harry kifejezetten élvezte is, hiszen 5 percenként rácsapott a combomra, vagy épp a fenekemre, de pechemre Ő felkapott egy fehér pólót, így eltakarta tökéletes felsőtestét szemeim elől... Pattogtattunk kukoricát, sőt találtam egy zacskó nachost is egy kis salsa szósszal, úgyhogy bebiztosítottuk magunkat egész napra. Beültünk a tv elé. Én kiterültem a kanapén, míg Harry a földre ült, mondván, hogy Ő így szeret a legjobban filmet nézni, és hátát nekidöntötte a kanapénak. Feje éppen a mellemnél volt, így könnyen elértem és meg tudtam simítani izmos karját és arcának tökéletes vonalát. Amikor az állához értem, zöld tekintetét rögtön rám szegezte:

- Héj! - mondta - A filmet nézd! - mutatott a tv-re amiben éppen a Másnaposok második része ment. Imádom ezt a filmet, mindig rengeteget nevetek rajta, de már jó párszor láttam. Így nem is bántam, hogy figyelmem egyfolytában az előttem ülő fiúra terelődött, aki ártatlan arccal meredt a képernyőre.

- Nézem - mondtam mosolyogva - de van ami jobban érdekel. - Nyomtam egy puszit arcára.

- Csinálhatunk mást is filmnézés helyett, ha szeretnéd. - húzta pimasz mosolyra cseresznyepiros ajkait, melyhez társultak az elbűvölő kis gödröcskék.

- Uhmm.. például? - nézetem ártatlan, semmit sem sejtő arckifejezéssel, de pontosan tudtam, hogy gondolatai már rég elkalandoztak egy piszkosabb tájékra. 

Ez a három nap annak ellenére, hogy kevésnek tűnik, nagyon is tartalmas volt, hiszen folyton együtt voltunk és így meg tudtunk egymást ismerni.. 4 napig még együtt lakunk..de,hogy mi lesz azután? Ebbe most egyáltalán nem akarok belegondolni, csak elrontaná az egész napunkat, de azért nem hagy teljesen nyugodni a kérdés. Úgy döntöttem egyenlőre elraktározom az agyam egy rejtettebb zugába, és majd később egy megfelelő alkalomkor veszem elő onnan.

- Például kezdhetnénk azzal, hogy lejössz ide mellém a földre. - Tette nagy tenyerét maga mellé jelzésképpen, míg másik kezével göndör, barna hajába túrt. Imádom ezt a mozdulatot! Elképesztően szexi..

Szép lassan lemásztam mellé a földre és húztam magammal puha plédemet is. Ahogy letelepedtem mellé, Harry rögtön arrébb húzta a lábaimat fedő puha anyagot, hogy rálátást nyerhessen azokra. Kicsit zavarban voltam, hisz nem csak az enyhén hűvös idő miatt takartam be magamat. Nem szoktam meg azt, hogy egy fiú sokat lát a testemből, hogy így bánik velem, sőt egyáltalán azt, hogy törődik velem..

- Szégyenlős vagy, hogy takargatod a lábaidat? - kuncogott halkan. Válaszként megráztam a fejem, jelezvén hogy nem, de nem volt túl meggyőző.

- De bizony az vagy Al. - mosolygott tovább és szemeivel mélyen az enyéimbe nézett. - Pedig egyáltalán nem kellene. Már mondtam, hogy gyönyörű vagy. Nincs mit szégyellned, vagy takargatnod! - Húzott közelebb magához, így én a mellkasára döntöttem a fejem.

Hallottam lélegzetvételeit és szívének ütemes dobogását, míg Ő a hátam simogatta. Egyszer csak eszembe jutott valami és felnéztem rá, hisz ülő helyzetben is felém magasodott:

- Harry?

- Igen? - kapta rám gyorsan tekintetét, és mélyzöld íriszeit ismét az én kékjeimbe fúrta.

- Azon gondolkoztam, hogy te úgyis Al-nek hívsz - mondtam egy finom mosollyal és lehet egy kis pír is megjelent az arcomon. Nagyon tetszett amikor Al-nek szólít.Olyan édesen mondja.. - Hívhatlak Hazzának? - először kicsit kínosnak találtam a kérdésem, majd eszembe jutott amit az imént mondott arról, hogy ne legyek szégyenlős.