Smart ass H.S. /Hun./ Bef.

Smart ass 3

Jó olvasást.  

Az első éjjelem a kollégiumban nem volt valami szórakoztató. Az agyam ezerrel kattogott a mai napon,mikor már sikerült le állítanom a gondolkozásomat akkor Ashely kezdett el telefonálni vagy a laptopján pötyögni. Hajnal három órakor sikerült álomra hunyni a szemeimet,hogy rá két órára az ébresztőm felriasszon. Nyűgösen kászálódtam ki a kényelmetlen ágyból és indultam meg a fürdő felé amit tegnap kitisztítottam,hogy megfeleljen az igényeimnek. Lekaptam magamról a pizsamámat álltam be a víz alá amiből jég hideg folyt annak ellenére,hogy a meleg részét engedtem meg. Miután elvégeztem a szokásos reggeli teendőimet,ki mentem az újdonsült szobámba és álltam meg a szekrényem előtt. Egy kis mérlegelés után sikerült eldöntenem mibe legyek az első napon. Kissé magasított nyakú,szűk trikó és szintúgy magasított derekú rakott szoknyát húztam fel. Plüss hajráffal fogtam hátra a hajamat,hogy a rakoncátlan tincsek ne zavarjanak majd az írásban. Magamra kaptam a térd zoknim és a topánkám majd az ágyamon heverésző könyvkupacot magamhoz szorítva néztem a szobatársamra aki mélyen aludt. Talán fel kellene keltenem. De az is lehet,hogy nincs első órája. Ashley nagylány,tudja mit csináljon döntöttem el miközben a kulcsomért nyúltam és halkan bezártam magam mögött az ajtót. A hosszú folyosón alig egy két ember szállingózott,de ők is pillanatok múlva el is tűntek az ajtók mögött. Nagyot sóhajtva lépdeltem a lift felé,ami szintúgy üres volt. Én lennék az egyetlen aki órák előtt felkelt,hogy felderítse a terepet? Nos,úgy tűnik. Az egyetemig az út alig 10 percig tartott,a levegő kissé hűvös volt,ami érthető is nyár végi korai órákban. Amikor beértem a hatalmas elő csarnokba és megpillantottam a kávé automatákat nagy mosoly kúszott fel az arcomra. A hosszú lépcsőn felfelé menet elámulva néztem azok emberek képeit akik egykor itt tanultak és ma már híresek a választott szakmájukon. Ez elég erőt adott,hogy elő csikarjam a maradék önbizalmam. Az óra rendemre pillantok amikor megérkeztem a harmadik emeletre,ami azt mutatta haladjak tovább,hogy meg találjam az előadó termet. Amit sikeresen is megtaláltam. Igazán meglepődtem amikor több félig-alvó embert találtam előre döntve a homlokát az előttük lévő padra. De volt egy lány aki a szemüvegét az orr nyergére tolta és nézett elszörnyedve az imént említett emberekre. Azonnal szimpatikus lett. Így hát megindultam felé,de mielőtt helyet foglaltam volna megszólítottam:

-Szia,ne haragudj!Le ülhetek?-A szavaim hallatán azonnal elmosolyodott és maga mellé biccentett a fejével.

-Helló!Aha,nyugodtan!A nevem Felicité Tomlinson!-Nyújtotta felém a puha kezét amit megráztam. Felicitének barna haja volt és kék szemei.

-Te is felvetted az irodalmat?-Mosolygott rám kedvesen,amitől már egyáltalán nem éreztem magam kínosan.

-Úgy látszik...Mindig is szerettem a költészetet és a verseket.-Kezdtünk el csevegni amit addig folytattunk míg meg nem érkezett a tanárunk aki tartott egy kis rövid ismertetőt,majd bele kezdett a tananyagba. Óra végén már nevetve hagytuk el a termet azon szórakozva,hogy ezek az emberek akik az órán voltak mit kerestek ott,ha nem is érdekli őket az irodalom.

-Mi lesz a következő órád?-Vonta fel Fizz a szépen szedett szemöldökét miközben kissé lenézett rám a magasság különbség miatt. Az én 170 cm magasságom eltörpült az ő 186 centije mellett.

-Ha minden igaz akkor matek. Neked?-A szavaim hallatán szomorúan felsóhajtott és a nehézkes könyvein dobott egyet az ölében.

-Angol.De,figyi!Óra közben leírtam neked a telefon számom,küldj majd egy üzit.- Kacsintott rám majd elindult a nagy tömegbe amibe hamar nyomát vesztettem. Már megint a lépcsőt kellett volna megpályáznom,de ehelyett a csalogató kávé automatához lépdeltem. A tekintetemet végig futtattam a kínálaton,majd kiválasztottam a számomra megfelelőt,be dobáltam az aprót a gépbe és türelmesen várakoztam. Néztem a poharat ahogyan töltődik bele az engem éltető italt. A nyál össze futott a számban ahogyan a koffein ízét elképzeltem. Amit pillanatokkal később már a számhoz emeltem és kortyoltam volna bele miközben indultam a következő előadásomra,ha nem ütköztem volna egy kemény mellkasba.