Smart ass H.S. /Hun./ Bef.

Smart ass 31

Jó olvasást!

-Jó reggelt gyönyörűm.-Suttogott egy hang kellemesen miközben a félmeztelen karom mentére nyomott pár nedves csókot. Automatikus mosoly terült szét az arcomon az apró kis kedvessége miatt ami rengeteget jelentett számomra. E miatt a hasamban őrjöngő ezer és ezer pillangó vadul kezdtek csapkodni ahogy pihegve nyitottam ki a szemeimet ezáltal egyre több jutott a reggeli kinézetéből. Frissen mosott fehér takaró a póló nélküli mellkasából engedni látott amiért magamban hálás voltam. Arcán féloldalas vigyor helyezkedett el,zöld szemei világosan villantak rám.

-Neked is.-Tápászkodtam fel kissé így szabadon végig tudtam rajzolni a mellei felett lévő fecske mintákat. Igazából az összes tetoválását imádtam. Ez tette őt azzá aki. Annyira hozzájárultak mint az elaludt göndör tincsei.

-Nem kapok egy csókot?-Biggyesztette le az alsó ajkát megjátszott szomorúsággal.

-Nem!-Bújtam a takaró alá előle ami azt hittem megvéd előle,még sem ugyan is fél pillanat alatt mellettem termett. Mivel a szobába besütött a nap,az anyag ami elfedett minket világos volt ezért tisztán láttuk egymást.

-Tényleg nem?-Dörmögte vonzóan mély hangon amitől a levegő vételem a torkomban akadt. Még sem adtam a makacsságomból ami remegtető nevetésre késztette őt.

-Oké-oké! Nézzük meddig bírod!-Röhögcsélt miközben lekapta rólunk a menedékemet. Az újonnan jött hidegtől összerándultam mindezek ellenére nem akadályozta meg abba,hogy a lábaimat szétnyissa és feküdjön be közéjük férfias súlyával.

-Styles,mit tervezel?-Próbáltam vállainál fogva eltaszítani,sikertelenül. Közelebb hajolt a nyakamhoz és kezdte azt kényeztetni nedves csókokkal. Nem tudom pontosan mit művelt,de annyira jól esett,hogy akaratom ellenére kezdtem nyöszörögni és a hajában matatni. Hirtelen a fogával megkapta az érzékeny bőr területet amitől fájdalmamban aprót sikkantottam mire erősen megmarkolta a derekamat majd lüktető púlzusomra tapasztotta az ajkait.

-Ezt én váltottam ki belőled. A tested mindent elárul,oda vagy értem.-Mormogta a fülembe majd végre valahára megcsókolt. Úgy mint ezelőtt sosem tette. Egy időben volt gyengéd s vezető amitől az hittem helyben elfolyok. Lábaimat a dereka köré kulcsoltam,kezeimet a meztelen hátára akasztottam és húztam olyan közel magamhoz amennyire csak lehetséges volt.

-Baba...-Sóhajtott az ajkaimra vidáman. Pár negédes puszi után hátrébb húzódott miközben az arcomat simogatta amitől automatikusan lecsukódtak a szemhéjaim.

-Azt akarom,hogy a barátnőm legyél.-Ez azonnal észhez térített negyed pillanat alatt. Zöld csodáiba elveszve kerestem valamilyen hátsó szándékot,de nem találtam semmit ami arra utalt volna. Elmondhatatlanul boldog voltam és izgatott. Igaz,nem így kellett volna megkérnie erre,de ő egyszerűen Harry.

-Ezer örömmel.-Húztam le újra tarkójánál fogva. Már majdnem érezhettem őt újra de annyira tökéletesen egyszerre hajoltunk meg egymás felé,hogy az orrunk összekoccant amin hangosan elnevettük magunkat.

-Auch...-Kuncogtam hozzá bújva a mellkasához ami védekezően magasodott felém.

-Ed,ki tudsz jönni egy picit?-Zavart meg minket egy hang.

-Mi a francot akarsz Marcel?-Kiáltott az ajtón kívülre mérgesen összehúzott szemöldökkel.

-Na,ne légy ilyen! Menj ki.-Paskoltam meg a feszes fenekét amit csupán a fehér alsója fedett. Káromkodva szállt ki mellőlem a puha ágyból és kapta magára a szürke melegítőjét ami szexin lógott le a vékony csípőjén majd lépett ki az ajtón. Alapos nyújtózkodás után néztem meg alaposabban a régi szobáját. A falak világos kékek voltak,az egyik falon akadt festmény. Mivel nem látok olyan jól szemüveg nélkül,ezért felpattantam és kezdtem tanulmányozni a pasztel rajzot. Mintha...Én lettem volna. Még ha ez teljesen lehetetlennek számít. A szemeim formája,az ajkaim,a hajam. Szinte minden hasonlított rám. A papír alján Harry kecses aláírása virított ami mutatta,ezt ő készítette. A dátum nem volt más mint 2011.02.03. Akkor alig volt 17 éves.