Jó olvasást.
A hét elképesztően gyorsan eltelt. Állandó volt a rohanás,az ismerkedés és persze a tanulás. Szerda délután Felicitével elmentünk felfedezni a környéket és az iskola hatalmas könyvtárát. Büszkén kijelenthetem,hogy nem csalódtam Washingtonban. Kiderült az is,hogy Fizzyvel nagyon sok a közös tulajdonságunk,és van egy bátyja aki másodikos a sulinkban. Igaz,még nem mutatta be,de azért kíváncsi lennék rá. A szobát majdnem egyedül uralom. Ashleyt reggel indulás előtt,vagy éjjel lehet látni amikor megérkezik. Ennek természetesen nagyon örülök,csak a gondolat,hogy olyan emberrel osztozom éjjelente egy szobán akivel egy hét alatt összesen beszéltem 10 percet elég rémisztő. És kissé megnyugodtam ugyan is Harry Styles-val egyszer sem futottam össze legnagyobb szerencsémre.
-
A tanítási óráknak szerencsére vége,így az ígéretemet betartva tartok a színjátszósók felé. A tornaterem nagy fém ajtaját nehézkesen sikerült kinyitnom és lépek be a kidíszített terembe,megpillantom Esme-t aki nekem integet és felém szalad.
-Hát eljöttél!-Sikkantott és magához ölelt amit megilletődve viszonoztam.
-El ám.-Mosolyodtam el az örömén amit látszólag én okoztam neki.
-Gyere,bemutatlak a többieknek!-Ragadta meg a kezemet és elkezdett maga után húzni az ember tömeg felé.
-Ő Olivia!-Tolt szó szerint a csoport elé. Kissé kellemetlenül integettem nekik,de az arcukon lévő kedves mosoly nyugtató hatású volt.
-Szia Olivia!-Mosolygott rám egy Esmé-hez hasonló lány. Pár pillanat múlva már az előző kellemetlen érzésem el is múlt. Nagyon közvetlen és vicces emberek voltak. Éppen próbáltak egy részt a jövőhónapi suli hétre és megengedték,hogy ki próbáljam magam,hátha bennem is meg van a színészeti tehetség. Sajnos nem volt. Volt,hogy a nyelvem botlott meg a szövegben vagy a lábaim a mikrofon zsinórjában. Összesen egy órát töltöttem velük,de teljesen más emberként jöttem ki a nagy teremből. Sokkal vidámabb és felszabadultabb lettem tőlük. Ilyenkor sajnálom igazán,hogy nem tudom a minden napjaimat a próbájukon és az elő adásaikon tölteni. Nagyon tehetségesek,egytől egyik. Szinte boldogságtól szállva értem be a szobába,ahol meglepő módon jelen volt Ashley.
-Szia!-Mosolyogtam rá,és az asztalra helyeztem gondosan a könyveimet és a táskámat.
-Szia!-Vigyorgott fel rám és a telefonját félre rakta,ezzel mutatva,hogy továbbra is csevegni szeretne velem.
-Jó a szoknyád!-Mutatott az imént említett rakott szoknyát. Amióta az eszemet tudom a szüleim mindig ilyen szoknyákat adtak rám,mondhatni a szívemhez nőttek.
-Uhm...Köszönöm.-Haraptam be a szám belsejét zavaromban ahogyan végig néztem az ő öltözékén. Fekete bakancs,rövidnadrág és bő,mély kivágású trikó. A szemein a szokásossá vált panda smink,az ajkain vörös rúzs díszelgett. Ashley nagyon szép lány volt smink nélkül is,nem értem miért keni így ki magát és teszi ki az idomait...
-Figyu,este nem jössz el velem és a barátaimmal szórakozni?Legalább megismernénk egymást és bemutatnám őket is.Nagyon jófejek.-Mosolygott rám azzal a tipikus 'ezer wattos' mosollyal,így ezáltal előbukkant a hófehér fogsora .Az agyam ezerrel tiltakozni kezdett az ajánlatára amit szóvá is tettem.
-Nem hiszem,hogy ez jó ötlet lenne.-Ráztam meg hevesen a fejemet. Tudtam,hogy a szüleim mérgesek lennének rám,ha megtudnák,hogy szórakozni mennék az engedélyük nélkül,mert nem lenne esélye annak,hogy elengedjenek.
-Légyszíves!-Nézett fel rám a szempillái mögül,amitől az így is nagy szemei még nagyobbak lettek.
-Nem illenék oda és a szüleim sem örülnének annak,ha elmennék.-Pillantottam le a topánkámra zavaromban.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Smart ass H.S. /Hun./ Bef.
FanficArrogáns,tapló egyben csábító.A legrosszabb párosítás. „...néztem ahogyan meg áll az út szélén, leállítja a motorját majd le emeli magáról a fekete bukó sisakját,így feltárul előttem a pimasz mosolya,kezelhetetlen kócos,göndör haja és a rikítóan zö...