Smart ass H.S. /Hun./ Bef.

Smart ass 9

Jó olvasást.     

Harryvel kifejezetten jó párost alkotunk úgy,hogy mindketten az előttünk lévő könyvet bújtuk és meg sem mukkantunk. Ám amikor megpróbáltuk megbeszélni a történetben lévő olvasottakat minden egyes alkalommal össze kaptunk és vagy ő rohant el szó nélkül vagy én. Annyira makacs és önfejű. A leírt sorokba is belekötne ha tehetné,hogy engem bosszantson. Szerdai napon Maura állította le a heves ''beszélgetésünket'' mert zavartuk a nyugalmat akaró olvasókat.

-Nem. Johnatannak ott igen is megsérült a szeme!-Csaptam le a könyvemet a véremben tomboló hevesség által.

-A te szemed sérült meg,komolyan mondom Oliva! Nem tudsz értelmezni egy egyszerű mondatot?!-Kiáltott rekedtes hangját mérgében és túrt bele a hajába olyan erősen amitől azt hittem helyben kihúzza az összes hajszálát.

-Rendben.Akkor idézem: „A kis termetű,szinte már betegesen vékony testű Johnatan össze görnyedve sétált a sötét,keskeny utakon. A távolból hangos robbanások hallatszódtak fel,amiről tudta az árva kisfiú,hogy újabb támadás érte Párizst. A következő pillanatban megragadta az erős katona a vékony vállát,maga felé fordította s így szólt: - Gyermek,mi történt fél szemeddel? Mi rosszat tettél,hogy ily csúnyán elbánt veled e mocskos sors?"

-De az előzményekben semmi utalás nem volt erre!-Hajolt hozzám közelebb az asztal felett össze kulcsolt kezekkel és villantotta rám szúrósan a zöld szemeit.

-És akkor most mit tudok ez ellen tenni?! Nagyon is fontos ez a rész,mert itt ismerkedik meg a Katonával!

-Az egyetlen ami tenni tudtok,hogy csendben maradtok és vissza olvassátok a történetet onnan ahonnan nem értitek! Rajtatok kívül más is van itt!-Szidott le minket Maura,de a szája sarkában előbukkanó félmosolyt nem igazán tudta palástolni aminek egyáltalán nem értettem az okát.

Szóval igen,ez így ment általánosságban... Volt amikor Harry túlságosan is túl lőtt azon a bizonyos határon...

A több kilós könyvekkel egyensúlyozva igyekeztem az asztalhoz ahol Harry ült a laptopjával maga előtt. Merev,egyenes háta sugározta ki magából a feszültséget.

-Helló!-Köszöntem neki miközben le tettem az asztalra a könyveket. Felszabadító érzés volt,hogy a súly nem gyötört tovább. Egy aprót sóhajtottam ahogyan a megterhelt területet kezdtem el masszírozni.

-Maszturbálj később és ne előttem,kösz. A másik pedig mi a szar az a nyanya pulóver rajtad?!-Mutatott a kötött pulóveremre aki kitűnőnek tűnt a hideg időjárás ellen. Az ő öltözékén gyorsan át futtattam a tekintetem és felhúzott orral vettem tudomásul,hogy nem találok rajta semmilyen kifogásolhatót.

-Ezt anyukám csinálta nekem!-Dobbantottam egyet a jobb lábammal és még magamon is éreztem,hogy milyen gyerekes vagyok. Harry gúnyos nevetése csak úgy csengett a fülemben.

-Oh,úgy teszek mint aki igazán meglepődik. Talán még nagyi bugyit is ad rád?-Röhögött úgy mintha valami nagyon vicces dologról beszélnénk. A megalázó hangnemétől és szavaitól csomó kreálódott a torkomban és erősen próbálkoztam vissza fogni a sírásomat kisebb-nagyobb sikerrel a nap további részében.

Remegő lábbakkal közelítettem meg a könyvtárat tartva attól,hogy Harry mivel fog ma piszkálni. Elpirosodva kaptam az oldalamra a tekintetem ahol megpillantottam őt ahogyan gyors léptekkel közelít felém.

-Csá Oliva!-Vigyorgott féloldalasan és hatalmas döbbenetemre kitárta nekem az ajtót.A jó kedv tisztán látszott a kipirult arcán és a meglepően világos zöld szemein.