Friendship {Cody Christian} || Befejezett ||

Osztály kirándulás 7...

-Életem fel kéne kelni- szóltam Codynak-hallod? Kelj már fel- mondtam egyre hangosabban-Christan... a kurva életbe is! Ha most azonnal nem emeled fel azt a csinos kis valagadat, akkor esküszöm nem állok jót magamért- kiabáltam, de erre ő csak nyöszörgött egyet, majd a másik oldalára fordult és aludt tovább.
Hát ezt nem hiszem el. Hogyan keltsem fel.? Áhh, meg is van.

-Életem- ültem rá csípőjére, majd odahajoltam a nyakához és elkezdtem csókolgatni.Hangosan felnyögött.
-Miért csinálod ezt velem korán reggel?- mondta mély, rekedtes hangon.

-Jah... csak gondoltam szólok, hogy találtam gumit. De ha te nem kívánsz most engem, akkor jó- tettettem sértődöttséget.

-Mivan? De Stella... Kívánlak- pattant fel hirtelen, majd ezáltal leestem a kemény földre.

-Bazdmeg- nevettem fel

-Hol van a gumi? - nézett rám szemtelenül sexi mosollyal.

-Hát... igazából nincs gumi. Csak nem tudtalak felkelteni. De bezzeg Christian, ha dugásról van szó, te azonnal felkelsz- nevettem fel

-Várj... m..most komolyan nincs gumi?- láttam, hogy lelkileg összetört. Így járt. Szép volt Stella!

-Halál komoly Christian- mosolyogtam büszkén.

-Kapd be Han.- mosolyodott el ő is -de most komolyan. Bekaphatod- nézett rám perverz fejjel.

-Christian! h
Ha még egy ilyet meghallok, hidd el, nem lesz mit bekapnom- fenyegettem meg, mire ő szorosan megölelt.

-Jajj de szeretlek- súgta bele a hajamba.

-Jah, jah... persze- forgattam meg a szemeimet, de tudtam, hogy tényleg így van.

-Tudom, hogy te is szeretsz.

-Kitudja- incselkedtem vele.Erre ő eltolt magától majd mélyen a szemembe nézett. Ajkával közelített az enyémhez, majd kicsit megállt. Szétnyitotta a száját résnyire, majd megint közelebb hajolt. A hasamban a lepkék elkezdtek repkedni és a lábam is remegett. Hihetetlen, hogy mennyire akarom, hogy megcsókoljon. Megint meg állt. Nem bírtam ki, rávetettem magam. Finoman megcsókoltam, mire ő belemosolygott. Nyelvemmel megnyaltam alsó ajkát, erre ő szétnyitotta a száját. Élveztem édes ízét, nem tudtam vele betelni. Ő azonban eltolt magától.

-Mivan?- néztem bele kék szemébe. Kalyán vigyor volt az arcán.

-Én kis fekete angyalkám.Ha nem szeretnél, nem tetted volna ezt- kacsintott egyet, majd rácsapott a fenekemre.

-Ohh... szép volt Christian- vallottam be.

-Volt kitől tanulnom- küldött felém egy légpuszit.

Cody egészen a faházig kísért vissza. Mikor bementem még mindenki aludt. Gyorsan lezuhanyoztam, majd felhúztam az egyik Codytól kapott fekete Asking Alexandrias pólót és egy fekete rövidnadrágot( Cody az anyjától vette el) Hát... a póló az hosszú volt, a nadrág meg rövid, ami azt a hatást keltette, hogy nincs semmi alul rajtam.
Belenéztem a tükörbe, egy nagyon kis alapozót tettem fel és a hajamat egy laza kontyba fogtam és kész is voltam. Szerintem még ilyen "csöves style"- ba is viszonylag jól néztem ki.

Ránéztem az órára 8:27
Időben vagyok. El is indultam az ebédlő felé. Már fél úton jártam, mikor megláttam egy hatalmas csoportot. Megjöttek az egyetemisták. Hát nem éppen voltak a legudvariasabbak. Mindenki bevágott elém, így nem tudtam előrébb menni. Fuu. Mindjárt felrúgom őket! Neki indultam, majd egy nagy lendülettel bevágódtam közéjük. Mázli, hogy alacsony vagyok, mert a kezeik alatt át tudtam bújni. Ezek mennyien vannak még? Volt, hogy ráléptem valaki lábára, könyököltem őket oldalba és minden egyéb fájdalmas dolgot tettem velük. Egyszercsak egy hatalmas kéz ragadott meg. Hátra fordultam és egy magas, fekete hajú, zöld szemű sráccal találtam magam szembe. Álla borostás volt és szemöldökében volt egy piercing. Hmm... Nem is rossz. De mit fogdos?

-Mit fogdosol?- szóltam rá.

-Jah... én csak segíteni akartam, de ha nem, hát nem- nevetett fel. Kezével elengedte a karomat.

-Ha nem látnád boldogulok, de kössz- villantottam rá egy erőltetett mosolyt. Megrántotta a fejét majd felnevetett. Kicsit hasonlított így Codyra.

-Akkor menj csak- mutatott előre. És akkor kezdődött előről megint. Egy idő után újra éreztem azt a kézpárt, ám a derekamat ragadta most meg. Egy másodperc alatt felkapott és kivitt a tömegből.

-Khm- köszörültem meg a torkomat- kösz...

-Nincsmit- próbált visszafolytani egy mosolyt- Amúgy Adam vagyok- nyújtotta felém a kezét.

-Nos, hát kössz Adam- indultam az ebédlő felé.

-Nem mondod meg a nevedet?- kiabált utánnam.

-Nem érzem szükségét neki- rántottam meg a vállamat, majd folytattam tovább az utamat.

-Csá Christian- tettem le mellé a tálcámat.

-Szia én kis fekete angyalom- nyomott a számra egy puszit- láttam az előbbi kis jelenetedet azzal a sráccal.

-Kösz... És nem ám oda jöttél volna segíteni- ütöttem egyet bele a vállába.

-Igazából jól mulattam rajta- mosolygott.

-Fogd be- nevettem fel.

-Sziasztok-köszönt Lola... ahj... Mit akar ez? - Cody... ide ülhetnék melléd?- rebegtette a szempilláit.

-Hát- kezdett bele Cody.

-Persze, nyugodtan- mondtam helyette. Kész élvezet nézni, ahogyan Cody szenved miatta -Nah asszem én el is megyek- kacsintottam egyet Codyra.

-Kapd be Han. Ezért még nagyon megverlek- tátogta nekem. Én csak megrántottam a vállamat, majd nevetve kimentem.

Mikor átléptem a küszöbön észrevettem, hogy a bakancsom fűzője eloldózott. Lehajoltam bekötni, aztán láttam egy cipőt. Felnéztem. Adam állt ott. Megforgattam a szememet, majd felálltam. Hű, de magas ez a srác.

-Mit akarsz Adam?

-Én...? Semmit- nézett rám furán.

-Ha te mondod- indultam el mellette, mire Cody utánam kiabált.

-Stella... annyira megverlek -futott felém- de csak EZ után- mutatott a háta mögé... Jesszusom... Lola futott utána. Nem bírtam ki. Hangosan fel nevettem. Ki tettem Cody elé a lábamat, mire ő át esett rajta.

-Gyere Lola. Azt mondta, hogy itt vár- kiabáltam a lánynak.

-Han! Én.. Komolyan megverlek. Csak szabaduljak meg ettől- nézett rám szúrós tekintettel. Mikor már majdnem ott volt lány Cody felpattant és újra futásnak eredt-Meg fogsz halni fekete angyalkám- kiabált vissza.

-Tudom, hogy szeretsz- nevettem fel -Jesszusom- tettem a kezemet a szívemre -Te még mindig itt vagy?- néztem hitetlenkedve Adamra.

-Szóval Stellának hívnak- mosolygott.

-Jah- mondtam -Szóval megengeded, hogy elmenjek, vagy végig követni fogsz?

-Asszem követlek- mondta

-Asszem eltöröm a lábadat akkor- mondtam fenyegetően.

-Huhh, de harcias vagy- mondta mosolyogva.

-Könyörgök... ne jópofizz itt nekem. Nem is ismerjük egymást.

-Hát most akkor itt a lehetőség Stella- Nem akartam semmit mondani, csak elindultam a faház felé. Nagy örömömre tényleg elkezdett követni. Hurrá.

Legszívesebben behúznék neki egyet.