Friendship {Cody Christian} || Befejezett ||

Osztály kirándulás 10...

-Kelj fel Cody- keltettem fel, a mellettem békésen szunyókáló fiút.

-Jó reggelt fekete angyalkám- asított, majd egyik kezével átkarolt és hirtelen forró testéhez rántott. Felnevettem.

-Mit csinálsz? - lassan alig kaptam levegőt.

-Aludni akarok!

-Christian! Nem vagyok a plüssmackód, amit kedvedre szorongathatsz- mondtam ingerülten.

-Igazad van- mondta úgy, hogy ki sem nyitotta a szemét- te az én fekete angyalkám vagy.

-Ahh- fújtattam, majd életre menő harcot vívtam Cody egyik kezével, hogy ki tudjak közüle szabadulni. Sehogy sem ment.;Cody egyszer kétszer felnevetett, akkor nagyon szívesen képen töröltem volna, de sajnos nem tudtam.

-Befejezted?- kérdezte szórakozottan.

-Christian és esküszöm, hogy le tépem azt a kicsike kukidádat és megfojtalak vele, ha most azonnal nem engedsz el.

-Baby... tegnap még tetszett a mérete- kacsintott. Köpni-nyelni nem tudtam hirtelen.

-Önök meg mit csinálnak itt?- hallottam meg az ofő cseppet sem nyugodt hangját.

-Mi..- próbáltam kitalálni valamit, de nem jutott eszembe semmi.

-Tanárnő, Stella hajnalban kirángatott ide, erőszakkal. Én mondtam neki, hogy ebből nem fog semmi jó kisűlni, de azt mondta, hogy a... tudja nem akarok csúnyát mondani, de a nemiszervemet a számba dugja, ha nem követem őt- tettett ártatlanságot. Nem tudtam, hogy nevessek rajta, vagy verjem agyon.

-Ahha! Lássuk csak.Ha jól értem, akkor Stella rángatta ki önt, erőszakkal ide, a 30 kg-os lány, vasággyal együtt- ez fájt!

-Ahogy mondja- bólogatott helyeslően.

-Ahha...- kezdte - mondjuk azt, hogy elhiszem. De most nagyon sürgősen húzzanak vissza a helyükre és pakoljanak- ordította el magát. Codyval felpattantunk, szerencsére a fiúnak is leesett, hogy nem igazán van jó állapotban a pólóm, ezért a kezembe nyomta a sajátját, amit én gyorsan fel is kaptam. A tanárnő megforgatta a szemeit, majd utasított, hogy kövessük őt. Codyt, a mesztelen felső teste miatt minden lány megbámulta, sőt, még Adam is, ami miatt hangosan felnevettem.

-Mi olyan vicces Han kisasszony?- nézett szúrós szemmel rám az ofő.

-Semmi- folytottam vissza a kacajomat.

-Nos...- álltunk meg a házam előtt- önökkel még számolok. Ne higyjék, hogy nem tudom, hogy mit csináltak az este. Mindent tudok.- húzta össze kék szemeit-most irány befelé Stella. Te pedig szépfiú- nézett Codyra- terítsd magadra ezt- nyomott a kezébe egy pokrócot.
Az egyre távolodó fiú alakját néztem, mikor az vissza fordult és küldött felém egy puszit. Az ofő észrevette, majd hátulról fejbe csapta.Elég vicces jelenet volt.

-Mi van? Jót kurogattatok?- hallottam meg magam mögül Lola idegesítő hangját.

-Ha tudnád milyen jó volt- hergeltem

-Tudod... Mondta nekem, hogy megfog fektetni téged.Mondjuk nem hittem, hogy tényleg lesz gusztusa hozzá- fintorgott. Nem értem... Beszélt Codyval?

-Tudod, eléggé élvezte- nem vagyok bolond. Tudom, hogy mire megy ki a játék. Össze akar ugrasztani minket, de nem fog neki sikerülni- és ha megbocsájtasz hányigerem lett a te drága pacsulidtól./Megyek is hányni- azzal ott hagytam.
Bepakoltam a cuccomat, majd elindultam az étkező felé.

-Szia- ragadta meg a derekemat 2 erős kéz.

-Szia Adam- mosolyogtam.

-Mi volt az a kis műsörotok reggel?

-Jajj semmiség-legyintettem- és láttam ám- kacsintottam.

-Mit?- vörösödött el.

-Azt, hogy lecsekkoltad Codyt- nevettem fel, majd elindultam.

-De láttad már, hogy milyen jó teste van?- futott utánam.

-Öhm...egyszer-kétszer- persze, hogy láttam.

-Tudod...Lettem volna a te helyedben az este- kacsintott.

-Jajj már- nevettem fel.

-Stella nekem most mennem kell. Majd hívlak- adott egy puszit a homlokomra. Fura érzés volt. Adam ebbe a 2 napba olyan lett, mintha a bátyám lenne.

-Szia Adam- köszöntem el tőle, miközben valami furcsa érzés járta át a testemet.Hiányozni fog.