Bakancslista

6. fejezet

Mi a farcot keres ő itt?! De most komolyan? Ronnie Radke, akit 3 éve nem láttam, most felém battyog hatalmas vigyorral és kitárt karokkal. Áh kit izgat...az én bogyóóóóm!!!!!

Én is elvigyorodtam, majd elkezdtem futni felé, s amint a karjaiba ugrottam, felkapott és egy 360 fokos fordulattal le is rakott a földre.

-Csá te nagy lány! Mi van veled? Neked fehér a hajad? És mióta van pc a szádban?-nézett rém csodálkozva- áááá fültágesz????...oooo Slipknot!!!-kerekedett el még jobban a szeme, amint a felsőmet nézegette-Mi történt az én kis "jókislányvagyokszeplőkkel" csajszimmal? Csak nem apucira akarsz hasonlítani?-kacsintott egyet.

-Szia Ronnie! Hát igen átálltam a sötét oldalra és csak miattad apuci...ja nem! Szar ügy-legyintettem, mire sértődötten hátat fordított- de volt kitől tanulnom-ugortam fel a hátára, mire a lábaimat megfogva kezdett el cipelni a kocsihoz.

-És mióta ismered ezeket a taknyos majmokat?-bökött a 4 punk ifjoncra. 

-Pár napja...majd elmeséli. Most már indulhatunk?!-duzzogott Cody.

-Kuss gyökér! Miattad kellett hazajönni és vagy 20 percet várakozni.- ütöttem az öcsém vállába, amint leszálltam Ronnie hátáról, s beültem a kocsiba.

Végre elindultunk, majd ólyan 20 perc kocsikázás után végre odaértünk a koncertre. Persze már javában ment és épp Az In the end, ment és rájöttem, hogy ezt ismerem. felkaptuk a jegyeket és rongyoltunk befele. Naná, hogy elit helyen mentünk be, hála Ronnie-nak és Nem is gondolnátok, de a színpad oldalsó részére felmehettünk. Életemben nem voltam ilyen király helyen. Ezt miért nem írtam fel a listámra? Mindegy. Cody csak úgy tombolt Micky-vel és Ash-sel. Beszarok. Luke csak a fejét rázta, ám Ronnie...Az egyiik gitáros észrevette őt és annyit láttunk, hogy odamegy az énekeshez, mire:

- Na drága részeg emberkék, úgy tűnik megérkezett a meglepetés! Itt van Mr. Kibaszott Ronnie Radke!!-ordított bele a mikrofonba, mire mindenki felvisított.- Gyere tesó!-intett a haveromnak, aki röhögve megfogott egy mikit és berongyolt A tetkós gyerek mellé.

- Csáztok pöcsfejek! Mi a helyzet?- hihetetlen, ahogy a rajongót felordítottak, csak mert egy gyökér majom felszaladt..meghaltam.- Na srácok eltoljuk nektek az Asshole-t!!

-Nyomjuk!-ordított fel az egyik gitáros, majd Ronnie elkezdett Reppelni.

Amint jött a refrén, kiszaladt roni felkapott és becipelt a színpadra. Hiába kapálóztam nem tett le, s mire észhez kaptam ott álltam a két nyomi között, miközben Radke a pofámba reppelt. A többiek csak röhögtek, főleg mikor bemutattam a pajtimnak. Végül is nagyon jó volt. Egy élmény. Együtt hülyéskedtünk az egészet és az utolsó refénnél és is elkezdtem énekelni, s mindenki meglepetten bámult.

-Babám te mióta tudsz énekelni?!-karolta át a nyakam az én nyomorékom.

- Amióta te tudsz fingani.- Aki hallotta, vagy uis mindenki, elkezdett szakadni a röhögéstől.

- Emberek ő is az oltogató mester, Miss Cassy Adams! Az én kis minimanóm, aki átállt a sötét oldalra, mert tudja, hogy én vagyok az apja.

- Aha...persze..hogy ne. Az anyám, meg Yoda. Nem?-forgattam a szemem, mire megint csak felnevettek.

Most, hogy ilyen közel vagyok, a...a...Baszki nem tudom a banda nevét. Sebaj. Megfigyeltem, hogy az éneked egy fejjel magasabb nálam és iszonyatosan szép kék íriszei vannak. 

- Lehet, hallod Ronnie, de az is látszik, hogy Jó zenét hallgat.-mutatott a pólómra kék szempár.

- Megesik, hogy a kígyó elesik. Mondta a kobra és eldőlt jobbra- tettem zsebre a kezem.

- Hűhaaa...-vigyorodott el kék szem.- Ez aztán a szöveg. Biztos nem vagytok rokonok Ronnie-val?

- Tuti, de ha már...nem tudom a bandátok nevét, a rajongókat, ne fosszuk meg a zenétektől, hisz nem a pofázó show-ra jöttek.

- Igaz...Srácok, remélem mindenkinek eszébe jut a kibaszott dalszöveg. Egyre Scream...-ismételték a srác után a rajongok-Oké most Shout!-ismét, végül elkezdték kántálni és, Mr Kék szem énekelni kezdett.

Ez életem legjobb estéje!!! Kinéztem a színpad voldalára, ahonnan behozott Radke és jobb lett volna, ha nem pillantok oda, mert amint odapillantottam elkapott a röhögőgörcs és a színpad kellős közepén leguggoltam végül fejemet fogva leültem és csak röhögtem...