Veled a végtelen...➡Befejezett⬅

8.rész

/Michael szemszöge/

- Ashy! - nyitottam be a haverom szobájába, aki az ágyán fekve a gatyájában matatott. Oké...nem erre a látványra számítottam - Megzavartam valamit? - húztam fel szórakozottan az egyik szemöldököm, mire a barátom arca tűzpiros lett.

- Nem igazán - húzta ki kezét a nadrágjából, aztán feltolta magát ülésbe. Az arca még mindig teljesen piros volt. Alig bírtam visszatartani a kitörni készülő nevetésem - Amúgyis mit akarsz már megint? - húzta össze a szemeit, aztán úgy méregetett velük.

- Úúúgy unatkozom...Gondoltam, hogy játszhatnánk valamit - léptem át a szobája küszöbét, majd becsuktam magam után az ajtót. Kimért léptekkel sétáltam az ágyáig, majd négykézlábra ereszkedve felmásztam hozzá az ágyra.

- Michael Gordon Clifford! Húzz ki a szobámból!! - kiabálta le a fejemet Ashton, miközben én a csípőjére ülve kezeit a feje fölé szorítottam - Mit csinálsz, te fogyatékos? - bámult rám kikerekedett szemekkel, mire ajkaimra egy nagy vigyor kúszott.

- Totál beindítottál azzal, ahogyan az előbb masztiztál - nyaltam végig vigyorogva az arcélét, majd nedves csókokat nyomtam a füle mögötti puha részre, aztán onnan lefele az egész nyakára. Egy darabig mocorgott alattam, de amikor a fogaim közé szorítottam a nyakán lévő érzékeny pontját, és finoman szívni kezdtem, egy apró sóhaj kiséretében megmerevedett alattam, majd teljesen elengedte magát.

- E-ezt nehm sza-szabadna...- mormolta összeszorított ajkai közül, miközben próbálta magában elnyomni hangos nyögéseit.

- Pontosan tudod, hogy ez engem egy cseppet sem érdekel - nyomtam egy apró csókot a lilás foltra, ami ott ékesedett a nyakán.
Karjait elengedve kezeimet a vállai mellett megtámasztottam, majd lehunyva szemeimet, ajkaimat az övéire tapasztottam. A csók valahogy olyan más volt... Valamit megindított bennem, de ezt az érzést próbáltam a lelkem legmélyére száműzni. Ashton ajkai puhák voltak, és tökéletesen passzoltak az én ajkaimhoz. A szívem gyorsabban kezdett el dobogni, amikor az alattam fekfő fiú fogai közé harapva alsó ajkam elmélyítette a csókunkat. Hosszú ujjai fekete hajamba szántottak, néha meg-meghúzogatva tincseimet.

Egyik tenyeremmel végig simítottam izmos hasán, aztán ujjaimmal egyre lejebb és lejebb kezdtem el cirógatni V-vonalát, mire a göndörke barátom egy nagyot nyögött a számba.

- Basszátok meg! - hallottuk meg az ajtó felől kiwi barátunk hangját, mire gyorsan szétrebbentünk - Azt hittem csak viccelsz, amikor azt mondtad, hogy agyon kúrod Ash-t...- motyogta maga elé Calum, majd a fejét csóválva kifordult a szobából - Te jó isten! Tuti rémálmaim lesznek éjszaka...

- Öhhm...- nézett fel rám Ash sötét, vággyal teli tekintettel. A haja ziláltan taladt a homlokára, amit muszáj volt eltűrnőm onnan. Egyszerűen nem tudtam parancsolni a tetteimnek. Az egész olyan furcsa volt... Istenem! Tuti, hogy most mindent elkúrtam...Tényleg fogyatékos vagyok..

- Hát öhh...- motyogtam zavartam magam elé, aztán egy nagyobb lendülettel leszálltam Ashton csípőjéről. Ő is felült, majd velem együtt neki támasztotta hátát az ágy mögötti falnak. Pár percig szótlanul ültünk ott egymás mellett, aztán egyszerre tört ki belőlünk a nevetés.

- Mindig is tudtam, hogy egy kanos fasz vagy, Mike... De, hogy ennyire? - bokszolt bele a vállamba Ash, majd nevetve hátra döntötte a fejét. Mondhatjuk úgy, hogy teljesen....aranyos volt.

- Már vagy egy hete nem kúrtam meg senkit sem. Szerintem érthető a kiéhezettségem! - vontam meg a vállaimat vigyorogva, majd Ash felé fordulva nyomtam egy apró puszit a halántékára - Lemegyek, megnézem Calumot. Tuti, hogy még mindig sokkos állapotban van...- álltam fel az ágyról, majd sietős léptekkel letrappoltam a lépcsőn.
Cal ott ült a kanapén maga elé bámulva. Nagyon vissza kellett fognom magam, hogy ne röhögjem el magam.

- Na mizu? - huppantam le mellé vigyorogva, mire ő csak kikerekedett szemekkel fordult felém. Úgy nézett ki, mint egy szomorú kiskutya, akitől most vették el a csontját.

- Nem. Vagy. Normális! - tagolta nekem érthetően a szavakat. A vigyorom még szélesebb lett, és megrázott fejjel adtam neki igazat - Gondolkodtam azon, hogy felhívom a rendőrséget, és közlöm velük, hogy vigyenek el egy estére...mert rohadtul meg akartad erőszakolni Ashton-t...

- Nyugi Calum...én még heteró vagyok - kacsintottam rá, mire végre megtört és röhögve rámvetette magát, hogy agyon üssön.

~♡~

Sziasztok mogyorók! 😀

Ezt az egy részt szántam csak Michaelesnek😄😂
Szimpla felindulásból történt az egész...
A következő részekben újra Cake-n lesz a hagsúly, úgyhogy boldogság van...remélem😁

#Pusszantásmegminden🙊❤😆