Reggel ugy keltem fel hogy James mellkhasán van a fejem. Oké..... gondoltam magamban. Lassan fölemeltem a fejem , de rögtön vissza zuhantam mostmár a párnámra. Iszonyatosan émejget a fejem és a gyomrom. Oldara néztem és megláttam a tetest. Egy kiürült boros üveg volt az éjjeli szekrényemen. Arra a döntésre jutottam hogy fölkeltem James-t. Fölültem (amenyire tudtam) majd elkeztem rángatni a karját és ordibálni. Jó kis ébresztés.
-Ne...ne....már fönn vagyok!-kiabált James.
-Akkor jó! Elmagyaráznád hogy mégis mi a franc történt tegnap este!?! Mert én még arra sem emlékszem hogy mit vacsiztam.!-momdtam mérgesen.
-Hát nekem is csak halovány foltok vannak ,de megprobálom elmondani nagyábol.-ült föl ő is.-Ugye én este át jöttem hogy megbeszéljem veled a csók ügyet. Hoztam mekis kaját meg mimden, el is fogatad és inentől már egy kicsit homályosab. Megetük a kaját majd te elövettél egy konyhai szekrényből bort. Azt montad , hogy egyik barátodtol kaptad a 18.-ra és most ihatnánk belöle. Én mondtam hogy keveset mert még gond lesz , de te rögtön három poháral kezted. Aztán már én is benyomtam két pohárnyit , és inditotam egy számot. Na itt már csak egy-egy emlék folt van. Asszem momdtunk valamit egymásnak majd , megcsókoltál. Ezután már nemtudom mi volt.
Amikor vége lett csak oriási szemekel bámultam James-re. Csak nem az....? De az nem lehet!
-James , ugye nem!?
-Hát .....elégé ugy tünik.
-Ne. ....ne..ne...
-Sajnálom! Bell én még mindig szeretlek! Azt szeretném hogy gyere el velem egy randira!
-James... én nem tudom! Na..jó elmegyek.....!-adtam be a derekam az ajálatra.
-Köszönöm!-mosolygott és átölelt.
Megint az a fura érzés kavargott a gyomromban , mintha kis millionyi pillango repkedne benne. De valamiért szeretem ezt az érzést. Szorosan ölelt magához James.
-Oké...ömm lemegyünk enni , meg gyógyszert bevenni?
-Igen! Mennyünk!- ugrott ki az ágybol.
Reggeliként grilezet sajtos szendvicset ettünk. Majd én bevettem gyors a gyógyszereket és elmentem zuhanyozni. James tv-t kezdte el nézni. Jó forro vízben zuhanyoztam le , így talán egy kicsit kiürült az agyam a sok gondtol. Amikor kiszáltam , megint csak egy szál törülközőben batyogtam a gardrób felé. Egy magasderekú cső farmert és egy sötét zöld rövid ujjast vettem fel. A hajamat egy egyszerű konytyba kötötem. Ezután gyors lerohantam az emeletröl mert a telom csörgését hallotam. James még mindig a tv-t bámulta , de már fölöltözve. Brad hívott. Nagy erőfeszítés kellet de fölvettem.
-Halo!-mondtam közömbösen.
-Bell , végre felvetted! Annyira sajnálom ami történt , nem akartam!-mondta a tipikus sms mondatokat.
-Nem Brad! Tudod te hogy milyen rosszul esett , ott abban a pilanatban összetörtél! Most pedig , szia!
Ezzel pedig kinyomtam. Nem vagyok képes még megbocsátani.
YOU ARE READING
Valoság vagy Álom?
RomanceValos minden, tudom mert érzem és látom. Brad szeret és ez számomra a legfontosabb. Tristan Evans huga vagyok Bell Evans. Vagy talán mégsem? Kérdések kavarodása!