Én a kerítő

L

Hideg tekintettel bámultam a lányt.

-túl sok alkonyatot nézel- vágtam rá mire csak morgott egyet.-nincs valami amit fehérváron meg lehet valósítani?

-nincs,de például egy kellemes vacsora a Salvaror épteremben, egy romantikus beszélgetéssel. Na az is el menne.-fel csillant a szemem.

-cuki -kacsintottam.

A nap gyorsan el telt .Legalább is aminyira gyorsan ,el tud telni az ember ideje amikor 8 órája van. Amíg Lili el ment wc-re én meg fogtam magam és ki futottam a suliból, egyenesen Nick háza felé. Nem akartam senkinek magyarázkodni ,hogy hová megyek. Magán ügy.

-jó napot!-nyitottam be.-Nick? -néztem az angol csatornát bámuló nőre.

Az emelet felé mutatott .Le dobatam magamról cipőmet és izgatottan fel futottam.

-szia! -estem be az ajtón.

-szia, mi ez a nagy boldogság? -nézett fel a számító gépből.

-nem veszünk nyakláncot.

-he?

-ma este el viszed a Salvador épterembe!

-miii? Az baromi drága!

-garzdag vagy bazdmeg!-morogtam.

-de..-gondolkozott el.-most pont nincs zseb pénzem.

-Ezt most találtad ki ember!!-kiabáltam.

-Is there a problem ?-hallotam meg az emeletre fel kiabáló nő hangját.

- Nothing wrong.-válaszolt a fiú. Kezdem meg szokni, hogy semmit sem érték.

-de komolyan! Ha csak szivatsz engem, és nem is akarsz el menni vele sehova,akkor ki tépem a szíved!-mordultam rá.

Úgy látszik hatásos volt.

-jó jó. -tette fel a kezét védekezés képp.-de nem tudom mit mondjak.

-majd segítek.-válaszoltam lazán.

-és hogyan is?

-tudod vannak azok a kis mikrofonok amiket a fülébe kell tenni.És akkor hallod mit mondok.

-aham.

-és nekem véletlenül van olyanom.

-he?-nevetett fel.-mi vagy te? Valami titkos ügynök?

-igen- vágtam rá kis ujjból.

Ki tört belőlünk a nevetés .

-akkor holnap el hívom. -válaszolt egy kis idő múlva.

-miért holnap?-vágtam rá.

Nem mind ha azt akarnám ,hogy ne beszéljen velem többet .Talán ha sikeresen fel szedi Lilot soha több nem beszél velem .És én meg nézhetem ahogy boldogan élnek, amíg meg nem halnak.Én meg majd 50 macskával halok meg. Hurá.

-mert már este van. És nem illik ilyenkor el hívni senkit sehova. -magyarázkodott.

Nem szóltam semmit, csak hátra döltem az ágyán. Ő is le dőlt és együtt néztük a fehér plafont .A szoba tele volt bandák posztereivel. Az ágyal szemben egy hatalmas gesztenye barna szekrényben egy beépített LG tévé volt látható. Balra egy író asztal,rajta egy méreg drága géppel. Mellete az ajtóval.