-egy nagyon fontos kérdést kell fel tenned magadnak Nina.-mondta mely, rekedt hangján.-szeretsz ?-mondta ki az ezer dolláros kérdést.
Arcom feltehetőleg azt sugalhatta,hogy nem. Láttam, hogy szeme párásodni kezd.
-gondolhattam volna ...-idegesedett be,hát persze...tipikus Nick.
Ott hagyott és sietős léptekkel el indult vissza a sulihoz.Tehetetlenségemben bele túrtam barna hajamba.
Le küzdve a gyomromba rebdeső pillangókat ,el kezdtem szedni a lábam és egy pillanatra nem törödtem az udvaron álló tanárokkal,diákokkal, osztályttársakkal ,csak meg fogtam a vállát és amilyen magabiztosan csak tudtam felém fordítottam a fiút.
Egész életemben csak másokkal törődtem.Mindíg a maradék zsebpénzemet, vagy játékaimat az árvaháznak adományoztam.13 évesen el mentem önkénteskedni a helyi kutyamenhellyre ,általánosba a fiút akibe 3 évig szerelmes voltam át adtam barátnőmnek, (mert neki is tetszett ) csak azért, hogy ne vesszük össze ,apum füzette volna a maradék pénzéből az osztálykirándulásokat,de nem mentem inkább el.
A kurva életbe is.Mindíg önzetlen voltam, most az egyszer had kaphassam meg azt, akit szeretek .
Közel hajoltam a suli legdögosebb, és legcukibb angol akcentusú srácához és meg csókoltam.
Kis puszit adtam a szájára és el váltam tőlte.Óriási smaragd zöld szemeivel mélyen enyémbe nézett és vissza csókolt.
Hangos fütyögés kísérte végig csókunkat.
Ez van,ha az ember első igazi csókját a suli udvarán tartja.
Lassan el váltam a fiútól és válla felett Lilot pillantottam meg.Sírt...de mikor tekinthetünk találkozott el mosolyodott.Tudtam, hogy minden rendben lessz.
- szeretlek.-mondtam ki végül a fiú fülébe suttogva.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Én a kerítő
Любовные романы-Én...-hátráltam,de a bezárt kapuba ütköztem. -miért félsz? -kérdezte mély ,szexy akcentusos hangján. Smaragd zöld szemeibe néztem és kétségbe esést láttam. -nem tudom- nyöszörögtem ki végre valamit. Szívem hevesen kezdett el verni ahogy egyre köze...
