Leültem a kanapéra és a jégkrémnek estem.
Rezegni kezdett a telefonom.
Shawn neve jelent meg a képernyőn.
-Szia Shawn.-
-Szia kinyitod az ajtót?-
-Miért kéne?-
-Mert itt állok előtte.-kuncogott a készülékébe.
Felálltam és a kulcsot elfordítottam a zárban.
Erősen megölelt.Nagyon jól esett tőle.
-Mesélj el mindent.-suttogta a fülembe.
Minden egyes dolgot elmondtam.
-Figyelj Cara ez a Chris elég fura..-
-Miért lenne fura?-
-Azt mondja,hogy Cameron megcsal utánna meg szerelmet vall.-
-Igen?-
-Lehet csak azért mondta,hogy szétszedjen benneteket.-
-De én láttam Cameront Averyvel.-ettől a mondattól teljesen semminek éreztem magam.
-Ez nem úgy volt ahogy láttad..-
-Te is az Ő igazát osztod?!-csattantam fel,mivel ez elégge rosszul esett Tőle.
-Beszéltem Averyvel és Chris vette rá,hogy sétaljon Cameronnal.-csúszott ki a száján.
-Jó igazad van...ez így elégge kamuszagú.-vontam meg a vállam.
-És most veletek mi lesz?-
-Cameron Dallas számomra már nem létezik..-
-Cara legalább magadnak ne hazudj.-mosolygott rám kedvesen.
Még órákon keresztül beszéltünk.
Cameron számát letiltottam,de valamiért most vissza vettem a tiltást.
Cameron:Cara...kérlek tisztázzunk mindent..
Me:Fölösleges tudok mindent.
Cameron:Shawn elmondta,igaz?
Me:Uhum.
Cameron:Akkor most mi lesz?
Me:Szia Cameron
És újra letiltottam..lehet nem volt szép de ezt láttam helyesnek.
Nem tudom,miért írtam ezt amikor ugyan úgy szeretem.
Lehet csak idő kell,hogy olyan legyen,mint pár napja.
De az lenne a legjobb megoldás,hogy elfeletjük egymást.
Valamiért furcsa érzés Chrisre gondolni.
Lehet,hogy csak átvert, de meg lehet,hogy az igazat mondta.
A telefonom új rezegni kezdett.
De most Chris neve villogott rajta.
-Szia kicsi lány.-duruzsolta a telefon másik végéről.
-Hello.-
-Nah mi van a te kis barátoddal?-
-Szerintem neked őszintén semmi közöd hozzá.-vágtam rá.
-De én igazat mondtam...-csuklott el a hangja,és hallottam róla,hogy az előbbi jó kedve eltűnt.
-Szia Chris.-tettem le,mert már nem érdekelt a mondani valója.
Kopogást hallottam az ajtón.
-Gyere!-imádkoztam,hogy ne Collins legyen.
Helyette minden örömömre a testvérem esett be.
-Szia törpe.-ölelt magához.
-Ha még jobban szorítasz megfulladok.-mosolyogtam a vállába.
-Hallottam mi történt ma.-
Nem válaszoltam csak megforgattam a szemem.Ma az embereknek nincs jobb dolguk csak erre vannak ráfüggve.
-Tudd Cameron erre nem lenne képes.Ő mindennél jobban szeret.-vigyorgott bíztatóan.
-Chris vallomásához mit szólsz?-
-Miről van szó?-húzta fel az egyik szemöldökét.
-Szerelmet vallott,és Shawn azt mondta Ő "rendezte" ezt a mai jelenetet.-
-Shawnnak igaza van...ha belegondolunk nagy az esélye,hogy miatta van.-idegesen felállt az ágyról és kiviharzott a szobámból.
Fél órá múlva múlva hangos ordibálást hallottam a nappaliból.
Storm éppen egy bőröndöt dobott Chris felé.
-Hogy voltál erre képes!?Ők boldogok voltak te pedig ebbe is bele rondítottál!-kiabálta a testvérem majd nem már,hogy torkaszakadtából.
-Én csak szeretem,és gondoltam velem boldogabb lenne.-Chris a padlót nézte és elég letörtnek tűnt.
-Az unoka testvérével?!-
-Igen..-
-Te undorító vagy!Soha többé nem szeretnélek se az én sem az Ő közelében látni!-morogta és a bejárati ajtó fele mutatott.
Chris még pár pillanatig körbe nézett majd kiment.
