14.

1.3K 106 3
                                    

Heeey!❤
Elnézést kérek,hogy mostanában nem volt rész csak kevés az időm..Pár napja haza értem Cell kupáról és most már nyaraláson vagyok.
Nem tudok aludni ezért gondoltam összedobok nektek egy részt:')🎅💞
Jó olvasást!😆

Sokszor gondoltam arra,hogy átfutok hozzá,és erősen magamhoz szorítom.Majd elmondom neki nem egyszer,hogy szeretem.

De hála a makacsságomnak nem tudom magam rávenni.

Csak fekszem az ágyamon és gondolkozok mit tegyek.

Emélkedésem a gyomrom korgása szakította félbe.

Így már arra tértem rá,hogy inkább mit egyek.

Lekapkodtam magam a lépcsőn,és a testvéremet láttam fifázni a kanapén vele.

-Sziasztok.-mormogtam az orrom alatt a szememmel pedig a tölgyfa színű lépcsőt néztem,nehogy észre vegyék a mérhetetlenül vörös arcom.

-Szia.-köszöntek kórusban.

Tekintetem akaratlanul találkozott Cameronéval.

A szemei csillogtak,de most kivételesen nem a vidámságot tükrözte.Kissé keserűen és megbánóan vizslatott rajtam.

-Srácok elmegyek kajáért,majd jövök!-mondta Storm és már el is tűnt a házból.

-Játszol velem?-nézett rám pajkosan.

Hirtelen minden "haragom ami igazából nem is nagyon létezett" eltűnt belőlem,amikor megláttam a gyerekes mosolyát.

-Persze.-kuncogtam és leültem mellé.

Próbáltam tartani a tisztes távolságot,de mindig szándékosan közelebb csusszantunk a másikhoz.

Már a combunk összeért mikor felpattantam,hisz gólt lőttem neki.

-CAM EZT NÉZD DE BEVARRTAM,LÁTTAD?!-visítottam fel és ugrándozni kezdtem a nappaliban.

-Nem bocsi nem figyeltem.-tette a hülyét és közben Ő nevetett a reakciómon.

-CAMERON OLYAN PROFI VAGYOK!ELDÖNTÖTTEM ÉN FIFA VILÁGBAJNOK LESZEK!-sipítoztam tovább és véletlenül elestem bele az ölébe..

-Hát ami azt illeti még van hová fejlődnöd.-simított végig a hajamon amiben jól esően beleborzongtam.

-Mit óhajsztasz?-húztam fel a szemöldököm és eljátszottam a vérig sértettet.

Akár csak az óvodások.

-Téged.-húzott erősebben magához.

Ajkaink már-már súrolták egymást mikor elkaptam a fejem.

-Te az előbb lebénáztál.-nyávogtam mire a fenekembe markolt.

-Nem gond.Azzal csak felkeltettem a a figyelmed.-suttogta a fülembe.

-Gonosz vagy.-

-Hiányoztál.-adott egy puszit az ajkaimra amit már tényleg iszonyatosan hiányoltam.

Nem bírtam tovább és magamhoz húzva megcsókoltam.

Kezeit a derekamra fűzte és az ölébe húzott.

Beletúrtam a hajába,mire Ő csak felnyögött és én elmosolyodtam.

-Kéne egy shipnév.-váltunk el egymástól de a közelségünk ugyan úgy megmaradt.

-Caron?-dobtam fel hirtelen az ötletet.

-Tökéletes.-mosolygott rám és az arcát a kulcs csontomra hajtotta.

Pár perc múlva nyitódott az ajtó és Storm esett be rajta a kezében tele nasikkal.

-Hoztam pár dolgot.-vakarta meg dicsőségesen a tarkóját.

-Amúgy.-kezdett bele újból.

-Hm?-kérdezett vissza Dallas.

-Nagyon édes a Caron név.-mosolygott ránk.

-Te hallottad?-húztam fel meglepődötten a szemöldököm.

-Még szép.-vigyorgott elégedetten.

I see your smileWhere stories live. Discover now