Bezárva

~11~

Másnap reggel fáradtan ébredtem. Egész éjszaka forgolódtam és még a szobámban ia hideg volt.

Gyorsan levetkőztem és a zuhany felé indultam. Forró fizet engettem magamra. Felöltöztem, megmostam a fogam. Leültem a kanapéra és az ölembe vettem a laptopom. Pötyögtem rajta egy-két kulcsszót annak érdekében, hogy találok valami munkát. Semmi. Mit is gondoltam!? Nincs semmijen végzettségem. Oké, akkor diákmunkák... Újság osztogató. Igen! Megvan! Tizenhat éven felüli diákokat keresünk a főtérnél. Oké, úgy látszik van munkám! Gyorsan felhívtam a leendő főnökömet, hogy jelentkezem a munkára. Azt mondta, hogy naponta 500 Ft lesz a fizetésem.

Felhúztam a cipőmet és kiléptem a lakásból. Bezártam az ajtót és indultam lefelé. A buszmegállóhoz érve vártam egy kicsit. A rozoga jármű megérkezett én meg indultam a főtérre. Egy újságot osztogató srác és egy zakóban álldogáló férfi volt a tér közepén. Megálltam elöttük.

- Te biztosan Ruby vagy! -köszöntött a férfi

- Igen, a munkára jelentkeztem! -mondtam

- Rendben. Itt egy köteg újság -nyomta a kezembe - ha a nap végére mindet kiosztod, megkapod a fizetésed. Ott van az irodám- mutatott a nagy épületre. -ott jelentkezhetsz a fizetésért. Mr. Payn elment és ottmaradtam egy sráccal és az újságokkal.

- Szia, Adam vagyok! - mondta miközben egy idős néninek nyújtotta át az újságot.

- Szia, Adam! Ruby- nyújtottam a kezem, mivel így illendő.

Nem örültem, hogy megismerkedtünk. Ebben a városban már senkiben se bízhatunk. A családtagunkban és a barátainkban se.