Bezárva

~16~

- Adam, én... azt hittem bízhatok benned.- mondtam könnyes szemmel.

- Bízhatsz bennem! Ezért is mondok el mindent! Tényleg! Bízz bennem! - fogta meg a kezem

- Rendben! -sóhajtottam

- Szóval, tudod... meséltél Davidékről és hát... én ismerem őket...

- Mi???

- Vagyis, ismertem őket. David volt a legjobb barátom a gimiben, de ő elköltözött a nagymamájához és azóta nem láttam. Azóta megse jelent a gimiben, egy rakás igazolatlana volt. Nem tudtak vele mit kezdeni, azt se tudták hol lakik...- mesélte - Azóta sokkal több bizarr dolgot tapasztaltam. Lizáról pedig nem tudom, hogy ő is meg akar ölni, már bocs...

- Semmi baj! -legyintettem

- Szóval nem tudom, hogy ő is meg akar e ölni mint az apja de az apja... szóval nem egy őrült szichopata hanem... ne ijedj meg, de a démon!

- Hogy mi???- kezdtem el sírni a félelem miatt

- Sss! Semmi baj! -nyugtatott - nem ez az igazi alakja! Embereket száll meg.

- Ezt honnan tudod? -néztem rá

- Engem is megszállt egyszer a démon... -mondta - láttam az igazi alakját! Beszélt hozzám! -sírta. Láttam rajta a félelmet.