Nélküled nem megy! 4.rész

231 23 0
                                    

A macska nyávogására ébredek. A francba Cucumber. Még álmos vagyok. Szemembe süt a nap. Nyár van, tegnap vihar volt, ma meg süt a nap. Milyen kellemes időjárás. A fejem már most fáj. Ami az igazat illeti, mindenem fáj. Tüsszögések közepette, kifújom az orrom és megpróbálok felállni kevés sikerrel. Megkapaszkodom az éjjeli szekrénybe és ránézek az órára. Basszus. 11-et mutat. Délre a Big Hit-be kéne lennem. Elvánszorgok a fürdőszobáig. Belenézek a tükörbe, és szinte megijedek magamtól. Az arcom sápadt, a szemeim karikásak, az általában gyönyörű hosszú hajam most, mint egy széna kazal, úgy áll, és még orrból is beszélek. Lezuhanyzok, fogat mosok, megfésülöm a hajam és felteszek némi szempillaspirált. Egyhangúan jegyzem meg magamban, hogy csak egy nagyon kicsit javult a kinézetem, a közérzetem pedig a padlón hever. A zuhanyzás után a testemre tekert törölközővel együtt. Jézusom! Ez a nap is remekül indul akárcsak a tegnapi. Felkapom a földre esett frottírt, aztán átvonszolom a tegnapi gyakorlást követően most még jobban sajgó végtagjaimat a szobámba. Az ablakot kicsapom, ameddig csak lehet és megint csak egyhangúan jutok arra a következtetésre, hogy ma már meleg lesz. Én mégis flangálhatok az utcán hosszú nadrágba és sálba a hülye betegségem miatt. Szóval a szekrényemből kitúrtam egy cső szárú farmert egy I like cats feliratú pólót, hiszen mégis csak macskapárti vagyok, vagy mi a szösz. Ékszernek választottam egy nyakláncot, és felvettem a teli talpú cipőt. Kiegészítőnek a nyaklánc mellé, és csak, hogy hülyének nézhessenek Szöul utcáin, egy hatalmas fekete sálat tekertem a nyakamba. 

Gyorsan átszaladtam a szomszédhoz és vissza adtam a kölcsön kapott készüléket amire csak morgott egy olyasmit, hogy hamarabb nem ment volna? Megnéztem és van egy kapu a kerítésen ahol tegnap átment a nénike

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Gyorsan átszaladtam a szomszédhoz és vissza adtam a kölcsön kapott készüléket amire csak morgott egy olyasmit, hogy hamarabb nem ment volna? Megnéztem és van egy kapu a kerítésen ahol tegnap átment a nénike. Pedig már reménykedtem, hogy a sövény elnyelte. Ráadásul már csak 10 percem maradt a Jungkokkal megbeszélt helyre érni. Igen. Jungkook. Nem is tudom mit gondolok róla. Az éjszaka. Csak elég volt rá gondolnom és eltűnt az a szörnyű álom. Ő egy angyal lenne? Vagy inkább  egy ördög? Végül is tegnap beszélt a sátán küldöttjével, a szomszéd asszonnyal. Bármi elő fordulhat még. - mosolyodtam el picit. Fogtam egy taxit, hogy azért mégse késsek annyit. Mire odaértem pár perccel múlhatott el dél. Annyira nem is vészes. A 10es terembe belépve, nem csak Jungkook volt bent. Még egy fiú. Az akinek tegnap neki mentem az ajtóba. Jimin azt hiszem. 

- 10 percet késtél Choa. - 'üdvözölt' Jungkook. Ez után kétség sem fért hozzá, hogy ő tényleg az ördög. Vagy legalább a leszármazottja. 

- Lohattul nem édekel, tudod? Beteg vadok. Add a mobiom és had mennek már hasza, amudis honnan ludod a nevem?. - beszéltem neki orrból. 

- Szia, Park Jimin vagyok, onnan tudja, hogy tegnap miután majdnem eltörted a bordáimat lány létedre -mért végig elismerően- fél éjszaka a közösségi oldaladat bújta ahova be voltál jelentkezve telefonon. -mosolygott.

- Ahis.. Csodás. Sia a nevem máj tudod és bocs a tegnapijét Oppa. -mosolygok én is rá.

- Hé! Engem is oppázz! Idősebb vagyok. Vagy a szüleid nem tanítottak illemet? -kérdezi vigyorogva. 

- Hát..Oppa. Tanítottak, cak 5 éve mekhajtak. -mosolyogtam szomorúan. Ő pedig teljesen lefagyott. Végül is nem tudhatta, hogy fájó pontra tapint. 

Nélküled nem megy!Where stories live. Discover now