16.rész

188 19 4
                                    

A konyhában álltam, a pultnak támaszkodva. A kávét szürcsölgettem, amit nemrég főztem le. Elgondolkodtam, hogy vajon, miért engem hívott el? Biztosan rengeteg lány menne vele szívesen arra nyomorult kis díjátadóra. Be kellett vallanom, féltékeny voltam. Nem adott rá okot, de most, egy gyenge pillanatomban elgondolkodtam azon, hogy miért pont én. Persze, minden tini lánynak az jutna először eszébe, hogy biztosan tetszem neki. Kiakar kezdeni velem. Azt akarja, hogy a barátnője legyek. De mi van akkor, ha én nem ilyen vagyok? Ha nekem ezek meg sem fordultak a fejemben? Csak arra tudtam gondolni, hogy én most itt vagyok és egy darabig engem használ, majd áttér valaki másra. Még csak el sem tudom dönteni, hogy akkor most együtt vagyunk, vagy sem. Annyira gyorsan történt minden. Egy-két nappal ezelőtt még nem is ismertem. Úgy érzem elsiettük. Vagy én sietem el. Van egyáltalán mit elsietni? Van köztünk valami? Amikor berontott abba a terembe, ott a Big Hitnél, csak arra tudtam gondolni, milyen idegesítő. Mennyire...agyalágyult. Csak a bárgyú vigyorra tud fókuszálni, arra, hogy az a vigyor mindig a képén legyen. Nem tudja, milyen is az, amikor valakinek nehéz. Mikor valakinek nincsen családja, akik a háttérből támogassák. Hah! Ő csak egy idol. Neki minden könnyű. Csomóan szeretik, rajongás veszi körül, akármerre megy. Aztán picit betekintést nyerhettem az idolok életébe. Csak egy icipicit, de betekinthettem a kulisszák mögé. És rájöttem, az ő élete sem fenékig tejfel. Mikor minden nap, ha kiakar menni sétálni, vagy csak leszeretne ugrani a boltba, kutyát sétáltatni, futni menni, kávézni, bulizni, mindennap, minden percében vigyáznia kell, nehogy meglássák, felismerjék őt. Ha felismerik, simán rosszabbul is járhat, mint én az autó balesetben. Az a tömérdek rajongó, a nagy szeretetükkel meg is ölheti. Aztán a családjával is keveset találkozik, sőt, soha nem is beszélt még róluk. Többet tud rólam, bárki másnál. Én mégis kevesebbet tudok róla, mint több millió lány, akik naphosszat a laptop, vagy a márkás telefonjaik kijelzője előtt, ámuldozva, nyál csorgatva nézik a videókat, a képeket róla. Ők azt hiszik ismerik. Azért, mert tudják, hogy mikor született, milyen játékokkal játszik Xboxon, vagy Psen. Tudják mi a kedvenc színe, étele, márkája. Kik a barátai, mennyit alszik, eszik, tévézik. Csak azért mert, olvasták, látták egy oldalon, videóban.  És lehet, hogy én ezen a téren kevesebbet tudok róla náluk. De a személyiségét, magát, az igazi Jungkookot. Én sokkal jobban ismerem náluk. És, akármennyire is fáj a beismerés, beleszerettem. Beleszerettem egy Idolba, aki bármelyik pillanatban elfelejthet egy másik lány, egy másik Idol miatt. - ilyen gondolataim voltak, miközben megittam annak a bögrének a tartalmát, ami útközben átmelegítette tenyeremet. Az emlegetett bejött a konyhába és rám mosolygott. 

- Én indulok. Jössz? 

- Persze. -csaptam le a bögrém a pultra.- Csak szólok Hyerinnek. -mosolyodtam el keserűen. Kérdőn nézett rám, majd odajött és megfogta a kezem. Mélyen a szemembe nézett, de én elkaptam róla a tekintetem, és csak a mellkasát bámultam. Nem akartam gondot okozni neki a mondvacsinált problémáimmal, ezért össze szedtem minden hihető színészi képességemet, és rávigyorogtam. Kivettem kezem a kezéből és kétszer meglegyintettem a mellkasát. - Úgy nézel ki, mint aki aggódik. -nevettem el magam. Azzal elindultam Hyerin nevét kiabálva. Barátnőm meg is jelent a lépcső alján. - Indulunk. -nézetem rá tettetett jókedvvel, de valószínűleg, inkább grimasz lehetett arcomon, mert olyan fejet vágott, aki mindjárt elhányja magát, és dühösen Jungkook felé fordult. Csúnyán néztem rá, ezért kissé visszavett a támadó stílusból, és miközben mellém sétált, halkan, hogy csak én halljam oda suttogta, később elmondod mi történt. Én egy olyan persze, hogy elmondom legyintéssel feleltem neki, majd hármasba indultunk el az ajtó irányába. Még odakiáltottam a fiúknak, hogy elmentünk, vigyázzanak a házra, és ne törjenek-zúzzanak. 


Nem sokkal később ott álltunk a Big Hit előtt és épp befelé igyekeztünk, mikor a csapat többi tagja is megérkezett. Mindenkit köszöntöttem, aki nem ismerte Hyerint, azoknak bemutattam barátnőmet. 

Nélküled nem megy!Where stories live. Discover now