I Need Your Love! [SZÜNETEL]

1. rész

*JongDae pov.*

Egy újabb év, új dalokkal, új próbákkal és új tánccal. Három hét múlva lesz a fellépésünk, amire ma is gyakoroltunk. Mindenki a saját párjával külön kis táncteremben próbálhatott, mert ma a playboy táncával gyötrődtünk. Már dél volt, és Chanyeollal már éhen haltunk, de nem volt tökéletes a tánc. Az egészben az volt a kedvencem mikor a formás fenekét megfoghattam, ő pedig az enyémre ráütött. Elterveztük, hogy a rajongók miatt lesz csak nekünk ilyen koreográfiánk, mert szoktak őrült dolgokat is gondolni, ezzel pedig örömet okoznánk nekik. Mikor debütáltunk és összehaverkodtam Chanyeollal már akkor is vonzódtam hozzá. Irigykedtem Baekhyunra mert vele Chanyeol mindig olyan nyílt, kedves, vicces, és közvetlen. Persze velem is kedves meg minden, de én nem csak az "egyik haver a bandából" akarok lenni, hanem a szerelme, az egyetlene, vagy csak simán az ágyasa, de többet akarok a jelenlegi kapcsolatunknál. Ezt sosem fogom neki elmondani, mert akkor csak undorodna tőlem. A földön feküdtem csukott szemmel mikor Chanyeol szólogatni kezdett nehogy elaludjak. Leült mellém és a fülemhez hajolt.

- Chen, Chen, Chen, Chen, Chen, Chen, - mély rekedtes suttogó hangja inkább csak jobban elaltatott, minthogy felkeltett volna. Hirtelen belefújt egy erőset a fülembe, de én csak arrébb húzódtam és csukott szemmel feküdtem. Még jó hogy nem aludtam hisz' ezt az ébresztgetés hiba lenne kihagyni. Hallottam, hogy valamit csinál Chanyeol de nem számítottam erre. Annyit éreztem, hogy egy forró nyelv a fülcimpámat megnyalta, és a nyakamat két dús ajak érintette. Azonnal kipattantak szemeim, főleg hogy hallottam kedvenc óriásom mély nevetését. Hátamra fordultam és láttam fölém is támaszkodott. Hatalmas szemekkel néztem rá, ő pedig csak nevetett. Arcom fokozatosan elvörösödött, de ezt ő is észrevette.

- Meleged van? Nagyon kipirultál.. - elkezdett legyezni a teniszütő nagyságú tenyerével, én pedig duzzogva elütöttem majd kimásztam alóla.

- Most meg mi van? - felkelt a földről ő is ,és mellém sétált.

- Semmi! - bekapcsoltam a zenét hogy táncoljunk tovább ő pedig vette az adást. Mikor meg kellett, hogy fogjam a fenekét, direkt hozzá sem értem, de megbántam, mert mikor ő ütötte meg a fenekemet akkor hatalmasat rácsapott. Felszisszentem és megfogtam a fájó részemet.

- Te állat! - ő csak mosolygott rajta, én pedig morcosan néztem rá.

- Te kezdted - megvonta a vállát, és mikor újra eltáncoltuk akkor megsimogatta a fenekemet. Nagyon jól esett tényleg a nyaldosásos ébresztés is, a legyezés is, az is mikor a fenekemre csapott csak nem akartam kimutatni, mert akkor rájött volna minden érzelmemre.

Mikor végeztünk és visszamentünk a dormra, én voltam a második Channie után, aki elment fürdeni, de megzavartak. Valaki bekopogott.

- Ki az? - kicsit szégyellős vagyok így nem akartam senkit se beengedni.

- Beengedsz? - Chanyeol mély és letört hangját hallottam meg, ezért leküzdöttem a szégyenlősködést és megköszörültem a torkom.

- Mi történt?- hallottam, hogy kinyílik az ajtó. Szerencsére normálisan viselkedett, nem volt vicces kedvében. Volt egyszer olyan hogy Suhohoz jött be, és egy alsóban beállt mellé zuhanyozni. Suho utána egy hétig nem szólt az óriáshoz.. - Mi van Baekkel hogy nem hozzá mentél? - csak mellékesen jegyeztem meg, de csordultig töltődött féltékenységgel. Nem szólalt meg, de nagyon megijedtem mikor hirtelen beállt mellém a zuhanyzóba. Nem bámult meg, de akkor is megijedtem. Mélyen a szemembe nézett, de furcsán. Még soha sem láttam ezt a tekintetet tőle, de nagyon tetszett. Arca közel volt hozzám, ami kellemes érzést váltott ki belőlem. Hajáról az én arcomba csöpögött a víz, annyira fölém hajolt. Hátráltam egy kicsit, de a hideg csempéhez nem akartam dőlni. Chanyeol ugyanolyan közel volt talán még közelebb. Forró leheletét éreztem arcomon, és hirtelen kezét is csípőmön. Most mit akar? Nyeltem egyet és inkább neki dőltem a csempének, de ekkor Chanyeol ajkait az enyémekre tapasztotta. Hatalmas tenyerét arcom élén végig simította és a másikkal fenekemre markolt. Megugrottam kicsit, ő pedig belemosolygott a csókba. Nagyon jól csókolt. Éreztem, hogy forró nyelvét végig húzza alsó ajkamon. Megremegtem az érzéstől és leengedtem említett testrészemet ő pedig nyelvével betolakodott a számba. Ahogy találkoztak nyelveink elfelejtettem mindent. Csak vele voltam elfoglalva és a csókkal. Mindkét kezét lecsúsztatta és combom alá nyúlt. Felemelt és a hideg csempének nyomott. Fekete „pizsama" pólóját megmarkoltam, és így kapaszkodtam. Lábaimmal karcsú derekát kulcsoltam át és szorosabban húztam magamhoz. Átkaroltam nyakát úgy, hogy még egy papír se férjen el köztünk. Lábammal még jobban szorítottam ő pedig hátamra vezette mind két kezét és simogatott. Annyira boldog voltam, végre megkaptam tőle a rég várt csókomat, és nem tudtam betelni vele. Egy idő után már nem is zavart, hogy nincs rajtam semmi, mert nem volt gonosz, nem bámult meg. Elvált ajkaimtól én pedig nagy szemekkel néztem rá. Ő csak egy halvány mosolyt eleresztett, és hátat fordított. Kisétált a fülkéből és egyben a fürdőből is. Értetlenül néztem és számra tettem kezem. Ez meg mi a fene volt?
Egyszerre volt olyan boldogság és keserűség bennem hogy azt hittem belehalok. Boldog voltam, mert ellopta az első csókomat, és hogy Ő lopta el nem egy utcai csaj. De nagyon szomorú hogy csak így itt hagyott szó nélkül. Hogy fogok így próbálni vele? Hogy fogok ezek után a szemébe nézni? Hirtelen a könnyeim folyni kezdtek, és inkább kiálltam a víz alól nehogy megfázzak, bár így is úgy is már beteg voltam, mert nagyon fájt a torkom. Letöröltem a könnyeimet és megtörölköztem. Felvettem egy alsónadrágot meg egy trikót mellé rövidnadrágot és megtöröltem a hajamat is. Még álltam egy picit a mosdónál támaszkodva majd kinyitottam az ajtót. Felsétáltam a szobámba ami Chanyeol szobája mellett helyezkedett el, és bezárkóztam. Hallottam Suhot még kiabálni, hogy ki nem zárta el a vizet zuhanyzás után, de nem érdekelt. Csak befeküdtem a puha ágyamba és nyakig takaróztam. A könnyeim ismét folyni kezdtek, de már nem érdekelt. Még az sem, hogy holnap élő zombi leszek. Elővettem az éjjeli szekrényemből egy bontatlan csomag, 100 darabos zsebkendőt. Holnap Chanyeol biztosan nem marad itt, úgyhogy nem érdekelt, hogy lázasra sírom magam. Biztosan rájött az érzéseimre, és kinevet magában. Attól félek, hogy elmondja a többieknek, és így egyből megutálnak majd. Ezektől a gondolatoktól még jobban rákezdtem, és akármennyire lányos, kimondom, hogy nem csak zokogtam, vagy sírtam, hanem bőgtem. A párnámba temettem a fejem és úgy folytattam tevékenységemet, mert nem akartam, hogy bárki meghalljon, főleg nem a szomszédom. Folyton fújtam az orrom és éreztem már a fejfájást is. Nagyon fáztam még a jó minőségű vastag takaró alatt. Nem tudtam el aludni, pedig már nagyon fáradt voltam és volt már mindenféle bajom ezért a hátamra feküdve halkan sírtam magamba fojtva minden hangomat. Összeszorítottam a szemem és az oldalamra fordultam. A könnyem nem akart elfogyni, csak folyt mintha az egész testem abból állna. Átfordultam a másik oldalamra, de úgy sem volt kényelmes mivel a sírástól remegtem. Éreztem, hogy teljesen kiszáradtam de kinek van kedve kimenni ilyen állapotban. Felültem, letöröltem a szememet egy zsebkendővel, kifújtam jó alaposan az orrom, és megnéztem az időt. Már hajnal egy volt. Hogy repült el ilyen szenvedés alatt az idő ennyire hamar? Visszadőltem az ágyra és fájlalni kezdtem a fejemet, hátamat, és hasamat. Sosem fájt egyszerre ez a három testrészem, de reméltem, hogy nincs nagy bajom...